Ősztől indul a nyelvi diákhitel: kik vehetik majd fel az 500 ezer forintos támogatást?

A 2019/2020-as tanév októberétől kifejezetten a nyelvtanulásra is lehet majd diákhitelt felvenni? De kik jogosultak erre a támogatásra, és mekkora összeget lehet felvenni? Összeszedtük a legfontosabb infókat.

  • Eduline

Kik igényelhetik majd a nyelvi diákhitelt?

Minden felsőoktatási hallgató, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik vagy azt szünetelteti, valamint aki felsőoktatási intézményben záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiányában diplomát nem szerzett, a diploma megszerzése céljából kedvező feltételekkel, akár állami támogatással is igénybe veheti ezt a diákhitelt - írja a Diákhitel Központ.

Újabb hír a nyelvtanulási diálhitelről: október elejétől lehet majd igényelni

A jövőben a diploma megszerzését segítendő a nyelvtanuláshoz is igényelhető lesz a diákhitel - közölte Bartos Mónika, a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos hétfőn Budapesten újságírók előtt.

Mennyi a felvehető összeg?

A nyelvtanulási diákhitel keretében egyösszegű kölcsön vehető fel, ennek legmagasabb összege 500 000 Ft.

Hogyan kell majd törleszteni?

A nyelvtanulási hitel törlesztését a felvételét követő 12 hónap elteltével kell megkezdeniük a hallgatóknak, havi egyenlő részletekben. A törlesztés futamideje minimum egy, maximum öt év, melyet hallgató a hitelszerződés megkötésekor választ meg.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.