Eddig harmincezren kapták vissza a nyelvvizsgájuk díját

Harmincezer fiatalnak térítették már vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

  • Eduline/MTI

A nyelvvizsgadíj-visszatérítés összege legfeljebb 34 500 forint lehet, míg a KRESZ-tanfolyam és vizsga esetén legfeljebb 25 ezer forint. Előbbi programot január 1-jén, utóbbit július 1-jével vezette be a kormány - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány januártól tette lehetővé a nyelvvizsga visszatérítés lehetőségét azoknak a 35 év alattiaknak, akik idegen nyelvből sikeres - írás- és szóbeli - nyelvvizsgát tesznek, legalább középfokon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy akkor is jár a támogatás, ha a fiatalnak már van nyelvvizsgája; mindenkinek egyszer térítik vissza a díjat. 

Közölte, a legtöbben, a támogatottak 78 százaléka angolból vizsgázott, és népszerű nyelv volt még a német.

Felidézte azt is, hogy a kormány július 1-jével tette lehetővé a KRESZ-tanfolyam, illetve a vizsga díjának a visszatérítését, hogy a jogosítvány megszerzésével is erősítse fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon. Hozzátette: a tantermi, akár online formában elvégzett tanfolyamra is kérhető díjvisszatérítés.

Ingyenes KRESZ-tanfolyam: így kaphatjátok vissza a képzés és a vizsga árát

Már egy ideje elérhető az a dokumentum, amely ahhoz kell, hogy visszaigényelhessétek a KRESZ-tanfolyam és a -vizsga díját. De pontosan mik a visszaigénylés feltételei?

Megvannak a részletek: így kaphatjátok vissza a sikeres nyelvvizsga díját

Most már mindent tudunk a sikeres nyelvvizsga díjának visszaigényléséről! A legfontosabb: azok is visszakaphatják komplex, szóbeli vagy írásbeli vizsgájuk díját, akik korábban már szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. A részletekről az Euroexam szakembereit kérdeztük.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.