Eddig harmincezren kapták vissza a nyelvvizsgájuk díját

Harmincezer fiatalnak térítették már vissza a nyelvvizsgadíját, továbbá 10 ezer fiatal kaphatta vissza a sikeres KRESZ-tanfolyam és vizsga díját a meghatározott összegig - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

  • Eduline/MTI

A nyelvvizsgadíj-visszatérítés összege legfeljebb 34 500 forint lehet, míg a KRESZ-tanfolyam és vizsga esetén legfeljebb 25 ezer forint. Előbbi programot január 1-jén, utóbbit július 1-jével vezette be a kormány - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány januártól tette lehetővé a nyelvvizsga visszatérítés lehetőségét azoknak a 35 év alattiaknak, akik idegen nyelvből sikeres - írás- és szóbeli - nyelvvizsgát tesznek, legalább középfokon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy akkor is jár a támogatás, ha a fiatalnak már van nyelvvizsgája; mindenkinek egyszer térítik vissza a díjat. 

Közölte, a legtöbben, a támogatottak 78 százaléka angolból vizsgázott, és népszerű nyelv volt még a német.

Felidézte azt is, hogy a kormány július 1-jével tette lehetővé a KRESZ-tanfolyam, illetve a vizsga díjának a visszatérítését, hogy a jogosítvány megszerzésével is erősítse fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon. Hozzátette: a tantermi, akár online formában elvégzett tanfolyamra is kérhető díjvisszatérítés.

Ingyenes KRESZ-tanfolyam: így kaphatjátok vissza a képzés és a vizsga árát

Már egy ideje elérhető az a dokumentum, amely ahhoz kell, hogy visszaigényelhessétek a KRESZ-tanfolyam és a -vizsga díját. De pontosan mik a visszaigénylés feltételei?

Megvannak a részletek: így kaphatjátok vissza a sikeres nyelvvizsga díját

Most már mindent tudunk a sikeres nyelvvizsga díjának visszaigényléséről! A legfontosabb: azok is visszakaphatják komplex, szóbeli vagy írásbeli vizsgájuk díját, akik korábban már szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. A részletekről az Euroexam szakembereit kérdeztük.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.