A Dunaújvárosi Főiskolán a 2008-ban záróvizsgázó 840 hallgató közül még „csak” 346-an nem vehették át oklevelüket, míg 2009-ben a harmad-negyedévesek több mint 51 százaléka csúszott le a diplomaosztóról, ez az arány a 2010/2011-es tanévben tovább növekedett az Edupress adatai szerint. Hasonló a helyzet a Kecskeméti Főiskolán is, ahol 2003 és 2008 között a végzősök 24-41 százaléka volt kénytelen diploma nélkül álláskeresésbe kezdeni. 2009 újra megugrott a számuk, először 48, majd 56-57 százalékra – ez azt jelenti, hogy a diplomaosztókon a végzősöknek kevesebb mint fele vehette át az oklevelét.
Diplomaosztó - akik nem szereznek időben nyelvvizsga-bizonyítványt, hiába záróvizsgáztak
A győri Széchenyi István Egyetemen az államvizsgázók 60-70 százaléka megkapja az oklevelét, a végzést követő félévben további tíz százalékuk szerzi meg a nyelvvizsgát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) évek óta a gazdasági, társadalomtudományi, gépész-, építő- és építészmérnöki karon a legmagasabb azoknak a száma, akik nem szereznek nyelvvizsgát a diplomaosztóig.
A Miskolci Egyetemen a legnagyobb arányban (85 százalék) a Comenius Tanítóképző Karon tanulók távoztak az intézményből oklevél nélkül 2010-ben, a műszaki és az anyagtudományi karon a hallgatók 71 százaléka járt ugyanígy az Edupress szerint. A legjobban a bölcsész és a jogi kar teljesített az előző évben, ahol a hallgatók 20-30 százaléka nem szerzett diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt. Az egri Esterházy Károly Főiskola bölcsészszakosainak 30 százaléka hagyja az intézményben a diplomáját, míg a természettudományi szakokon 50 százalék ez az arány.
Nem véletlen, hogy 2009-ben szinte minden egyetemen és főiskolán megugrott a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő végzősök aránya: abban az évben végzett az első évfolyam a bolognai rendszerben, így nekik nem négy-öt, hanem csak három évük volt arra, hogy az abszolutórium mellett a nyelvvizsgát is megszerezzék.
A diploma megszerzésének 1996 óta feltétele a nyelvvizsga. A legtöbb BA- és BSc-szakon egy középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt kell szerezni a harmadik év végéig, míg a mesterképzéses tanulóknak általában két középfokú, egy felsőfokú vagy egy szakmai vizsgát kell tenniük – a részletes szabályok képzési területenként és intézményenként különbözőek. Az viszont mindenhol érvényes szabály, hogy az egyetemek és főiskolák az államvizsga időpontja előtt nem tehetik kötelezővé a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatását, az abszolutóriumot bárki megszerezheti – aki a diplomaosztóig azért nem jut el, mert nem beszél idegen nyelveket, egy igazolást kap, amely tanúsítja, hogy a záróvizsgát letette. Jogosan kérnek nyelvvizsgát a hallgatóktól az egyetemek és főiskolák? Összefoglalónkat itt olvashatod el. |
Ha nincs nyelvvizsga, nincs felvételi
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az oktatási államtitkárság tervei szerint 2015-től vagy 2016-tól senki nem jelentkezhet egyetemre, főiskolára, ha nem szerez legalább egy komplex, C típusú nyelvvizsgát. „Néhány héten belül egy nyelvoktatási stratégiát terjesztünk a kormány elé, amelynek egyes részei az új nemzeti alaptantervben, más pontjai az új közoktatási és felsőoktatási törvényben szerepelnek majd” – mondta az eduline-nak a 2011-es ponthatárok kihirdetése után Hoffmann Rózsa.
2015-től vagy 2016-tól még nehezebb lesz a felvételizők dolga
Végel Dániel
Az oktatási államtitkár arra számít, hogy a felvételi szabályinak szigorítása miatt néhány éven belül duplájára nőhet a nyelvvizsgával rendelkező diákok száma. Hoffmann Rózsa szerint heti három középiskolai nyelvórával is el lehet jutni a nyelvvizsgáig, ha valaki sokat tanul, ennek ellenére a stratégiában szó lesz a gimnáziumi, szakközépiskolai nyelvoktatásról is.
A nyelvvizsga kötelezővé tételét a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete az elmúlt években többször etikátlannak nevezte, szerintük a felsőoktatási intézmények olyan tudást követelnek, amelyet a hallgatók nem szerezhetnek meg az egyetemeken és főiskolákon, ingyenes nyelvórákat ugyanis már szinte sehol nem szerveznek, ahogy több intézmény az idegen nyelvű képzéseken, államilag finanszírozott formában tanuló diákoktól is plusz költségtérítést kér.
eduline
