Könnyebb a nyelvtanulás, mint gondoltuk volna?

Az emberi agy kevesebb mint negyedóra alatt képes megtanulni egy új szót, ezért ha valaki gyorsan akar elsajátítani egy idegen nyelvet, egy-egy szót "mindössze" százhatvanszor kell meghallgatnia - adta hírül a The Daily Telegraph.

  • Eduline
sxc.hu
A nyelvtanulással szemben felhozott kifogások egy részét leromboló eredmények szerint összesen annyit kell tennie valakinek, hogy az adott idő alatt 160-szor meghallgatja a szót. A cambridge-i kutatók szerint ennyi idő alatt az agyban az idegsejtek létrehoznak egy teljesen új hálózatot, amely speciálisan az adott szót rögzíti.

A kutatók 16 egészséges önkéntes agyi aktivitását követték nyomon a résztvevők fején elhelyezett elektródák segítségével. Először ismerős szavakat hallgattak a tesztalanyok, miközben a készülékkel rögzítették agyi aktivitásukat. Ezt követően egy ismeretlen szót hallgattak meg újra és újra, anélkül, hogy el kellett volna ismételniük.

Agyuk eleinte keményen dolgozott, hogy felismerje az új szót, ám 14 percen át lejátszott 160 ismétlés után az új memórialenyomatok "gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek" voltak a már ismert szavak lenyomataitól. A kutatók szerint ez egyúttal azt is mutatja, hogy a nyelv gyakorlása nagyon fontos. Mint hozzátették, a hallott szavak elismétlése "vélhetően kiterjesztené a neurális hálózatokat" az agy beszéddel foglalkozó területeire is.

A brit orvosi kutatási tanács, az MRC cambridge-i kutatóinak azonban a cikk szerint nem az volt az elsődleges célja, hogy turistáknak segítsen franciául tanulni, hanem afáziás emberek új megközelítésű terápiáját kívánják kidolgozni. Az afázia beszédzavart, a gondolatok kifejezésének vagy más beszéde megértésének képtelenségét jelenti valamely agyi történést, például szélütést követően. A kutatók szerint eredményeik arra utalnak, hogy gyorsabb rehabilitációt lehetne elérni szélütött vagy agysérült embereknél, ha a kezelés az agy azon képességét célozná meg, hogy ezeket a memórialenyomatokat gyorsan meg tudja alkotni.

MTI

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.