Miért pont ezt az országot/nyelvet választottad?
Mivel Magyarországon is egy német kéttannyelvű gimnáziumban tanultam, többször is volt lehetőségem néhány nap eltöltésére Németországban. Egyszerűen magával ragadott az ország hangulata, az emberek természete, egy igazi Németország-freak lettem, így egyáltalán nem volt kérdés, hogy hová utazom.
Milyen a kinti iskola? Mik a különbségek a magyar iskolákkal összehasonlítva?
Ami legelőször megdöbbentett a német rendszerben, hogy tanár és diák teljes mértékben együtt dolgozik. Itt nem ismerik a száraz, unalmas és hosszú előadásokat, mindenkit bevonnak az órák menetébe. Igyekeznek a tanítás folyamán mindent feldolgozni, kevés az önálló, otthoni munka.
Mennyire beszélted a nyelvet mikor kikerültél és mennyit fejlődtél?
Mivel hosszabb ideje és intenzíven tanultam a nyelvet, már akkor is jól boldogultam, amikor kiutaztam, mégis hihetetlen fejlődésen mentem keresztül. Az ember észre sem veszi, de elkezdi használni a hallott szavakat, kifejezéseket, többet ért, folyékonyabban és gyorsabban beszél. Még ha nem is 100%os nyelvtannal vagy mindenféle akcentus nélkül beszélek, eljutottam odáig hogy szinte minden helyzetben megértetem magam, illetve megértek másokat.
Milyen a fogadó család?
A családom egyszerűen fantasztikus, kedvesek, barátságosak. Hihetetlen nagy szerencsém van velük, nagyon jól összeillünk. A németek alapvetően barátságosak, még ha eleinte valamivel távolságtartóbbak is mint a magyar emberek. Szerintem, ha egy család önként jelentkezik egy ilyen programra, azért teszi, mert örömét leli benne és szeretettel várja a kiutazókat.
Mit csinálsz a szabadidődben?
A szabadidőm nagy részét barátokkal vagy a vendéglátó családdal töltöm. Persze valamennyi időt szánni kell az iskolára is, de mindig akad valami program, amin részt lehet venni. Különböző fesztiválok, születésnap, pizzázás, mozi, vagy egyszerű baráti összeröffenés egy kicsiz lazulni, Németországban tényleg pezseg az élet!
Utaztál-e az országon belül, és ha igen merre-kikkel?
Viszonylag sokat utaztam, a vendéglátó családom sok mindent megmutatott nekem. Lüdinghausenben, Münster mellett élek, de elvittek már Berlinbe, Stuttgartba, Brémába, jártunk Hammban és Kölnben. A barátaimmal csak a környéken utazgatunk, eddig Dortmundban, Münsterben és Essenben voltunk.
Mi hiányzik a legjobban Magyarországról? Van-e honvágyad, és ha igen, hogy birkóztál meg vele?
Nem igazán volt honvágyam. Annyi minden történik és olyan gyorsan, hogy egyszerűen nincs idő rá. Persze gondolok az otthoni barátaimra, néha beszélek a szüleimmel, de egyszer sem fordult meg a fejemben, hogy idő előtt visszamenjek. Felfogás kérdése az egész, addig kell teljes bedobással élni az életet itt, amíg van rá lehetőség, később minden percet megbánnék, amit honvággyal töltöttem.
Okozott-e valami nehézséget a kint tartózkodáskor?
A vendéglátó öcsémmel nem túl jó a kapcsolatunk, de ez sem olyan különösen nagy nehézség. Mélypontok mindig akadnak, de meg kell tanulni túllépni rajtuk.
Van-e valamilyen olyan jó tanács, tapasztalat, amit megosztanál azokkal, akik most utaznak?
Ez lesz életük legnagyobb kalandja.
Köszönjük az interjút Bernadettnek és az őt utaztató
Into Hungarynak.
