Technikai okok miatt legközelebb csak 2009. szeptemberében szerveznek Pannon-nyelvvizsgát.
Eduline
Hivatalosan november végére minden végzős diáknak tisztában kell lennie azzal, miből ír szakdolgozatot, és ezt az adott oktatási intézmény felé jeleznie is kell. Noha a több tízoldalas anyag még megírásra vár, soknak a nyelvvizsgára is gondolnia kell, hogy a záróvizsgák után ténylegesen kézbe fogható legyen a többéves munka gyümölcse. Ráadásul a sikeres vizsgázók nem csak a diploma megszerzésének nyelvi feltételét szerezhetik meg ezzel, hanem felvételi többletpontokhoz, vagy éppen nyelvpótlék jogosultsághoz is juthatnak.
Szerencsére, már szabad a választás (http://www.nyak.hu/doc/akk_vizsgarendszer.asp): a mindenki által ismert régi „Rigó utcai nyelvvizsga” helyett rengeteg nemzetközi nyelvvizsgarendszernek van már hazai jogosultsága, és több tucat magyar fejlesztésből is válogathatunk. Átmenetileg azonban a veszprémi Pannon Egyetem által kidolgozott vizsgarendszer kivételével. Az Oktatási Minisztérium NYAT (Nyelvvizsgát Akkreditáló Testülete) által 5 évvel ezelőtt államilag elismert nyelvvizsgaként elfogadott Pannon Nyelvvizsga ugyanis technikai okok miatt szünetel: nyelvvizsgát legközelebb csak 2009. szeptemberében szerveznek.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.