Mikor érdemes külföldön nyelvet tanulni?

Sokan töltenének szívesen időt külföldön nyelvet tanulva, mert olyan vonzó és ígéretes nyelvtanulási lehetőség ez. Utazni mindig jó és tervezni is jó az utazást. Ha van nyelvtanárunk, ajánlatos megkérdezni, hogy a már elért szinten hasznos-e a külhoni tanulmányút, hiszen a külföldi nyelvtanulás hatékonyságának feltétele a legalább alapszintű nyelvtudás.

  • Eduline

Ugyanakkor mehetünk külföldre nyelvet tanulni ennél alacsonyabb szinttel is, illetve külföldön is elkezdhetjük a nyelvtanulást, viszont ebben az esetben sokkal több időt és pénzt kell áldozni rá, ami csak akkor indokolt, ha nagyon gyorsan szeretnénk haladni, és legalább néhány hétig minden időnket a nyelvtanulásra tudjuk fordítani. 

Véleményünk szerint fontos, hogy legyen már valamilyen tudás, szókincs, és nyelvtani ismeretek, amit aztán az anyanyelvi környezetben elmélyíthetünk. A nyelvkönyvi szituációk gyakorlására csak úgy kerülhet sor, ha már ismerjük legalább a legfontosabb kifejezéseket, megértjük valamennyire, ha hozzánk szólnak. Amit még nem tudunk, azt nem lehet gyakorolni, tehát minimális nyelvtudással nem biztos, hogy hatékony tud lenni az utcán, múzeumban, étteremben eltöltött idő. A megértés öröme is elmaradhat, ha túlságosan alacsony nyelvtudással indulunk, és bár kérdezni már tudunk, de a választ sehogyan sem értjük, sőt nagyon izgulunk, hogy értjük-e majd a helyieket.

Az alapszintet elhagyva a középszint felé haladva már érdemes megpróbálkozni az anyanyelvi, pontosabban célnyelvi környezettel. Kevés idő alatt is nagy eredményt érhetünk el. Sőt, minél magasabb nyelvi szintről indulunk, annál eredményesebb lesz a nyelvtanfolyam. El sem hinnénk mi minden jön vissza emlékezetünkbe már rövid kinn tartózkodás alatt is. Egyre több a sikerélmény, napok alatt visszatérnek elfeledettnek vélt szavak, kifejezések, rácsodálkozunk arra, hogy mennyi dolgot tanultunk már, és az is kiderül, hogy mennyire élő az a nyelv, amit itthon tanítottak nekünk.

Ne feledjük! Biztos nyelvtudás mellett is mindig van még mit tanulni!  Magas szintű nyelvismeret birtokában is hasznos lehet a külföldön eltöltött idő. Biztosan változott a nyelv azóta, amióta az utolsó nyelvórán voltunk, különösen, ha ez már évekkel ezelőtt történt. A nyelv él, dinamikusan változik, folyamatosan gazdagodik, átalakul. Egy rövid, két hetes felfrissítő kurzus mindenkinek jót tesz. A nemzetközi csoportokban töltött idő, a szabadidős programokon, a szálláshelyen folytatott beszélgetések során számos új helyzetbe kerülhetünk, hamar kiderül, hogy hol van még hiányosságunk, mi az, ami már kikopott a célnyelvet anyanyelvként beszélők szótárából. Sokszor a népszerű szavakra, jól bevált kifejezésekre egyéb jelentés rakódik, például a technika bőséges új jelentéssel gazdagította a legegyszerűbb szavakat, gondoljunk csak a mindennapi kommunikációban használt sms üzenetek körül kialakult, néhány éve még értelmetlennek tűnő, mára már széles körben alkalmazott új kifejezésekre.

Összegezve a fentieket, mindazoknak ajánljuk a külföldi nyelvtanulást, akik már valamikor legalább alapszinten beszélték a nyelvet, illetve jelenleg is tanulnak és a kiutazáskor az alapszintet már el fogják érni. A középszint és a fölötti nyelvtudással bírok bármikor bátran vállalkozhatnak, nem fogják megbánni.

Goldmann Róbert, LingVisit ügyvezető, Nyelvi Utaztatók SZakmai Egyesületének elnöke

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.