Mikor érdemes külföldön nyelvet tanulni?

Sokan töltenének szívesen időt külföldön nyelvet tanulva, mert olyan vonzó és ígéretes nyelvtanulási lehetőség ez. Utazni mindig jó és tervezni is jó az utazást. Ha van nyelvtanárunk, ajánlatos megkérdezni, hogy a már elért szinten hasznos-e a külhoni tanulmányút, hiszen a külföldi nyelvtanulás hatékonyságának feltétele a legalább alapszintű nyelvtudás.

  • Eduline

Ugyanakkor mehetünk külföldre nyelvet tanulni ennél alacsonyabb szinttel is, illetve külföldön is elkezdhetjük a nyelvtanulást, viszont ebben az esetben sokkal több időt és pénzt kell áldozni rá, ami csak akkor indokolt, ha nagyon gyorsan szeretnénk haladni, és legalább néhány hétig minden időnket a nyelvtanulásra tudjuk fordítani. 

Véleményünk szerint fontos, hogy legyen már valamilyen tudás, szókincs, és nyelvtani ismeretek, amit aztán az anyanyelvi környezetben elmélyíthetünk. A nyelvkönyvi szituációk gyakorlására csak úgy kerülhet sor, ha már ismerjük legalább a legfontosabb kifejezéseket, megértjük valamennyire, ha hozzánk szólnak. Amit még nem tudunk, azt nem lehet gyakorolni, tehát minimális nyelvtudással nem biztos, hogy hatékony tud lenni az utcán, múzeumban, étteremben eltöltött idő. A megértés öröme is elmaradhat, ha túlságosan alacsony nyelvtudással indulunk, és bár kérdezni már tudunk, de a választ sehogyan sem értjük, sőt nagyon izgulunk, hogy értjük-e majd a helyieket.

Az alapszintet elhagyva a középszint felé haladva már érdemes megpróbálkozni az anyanyelvi, pontosabban célnyelvi környezettel. Kevés idő alatt is nagy eredményt érhetünk el. Sőt, minél magasabb nyelvi szintről indulunk, annál eredményesebb lesz a nyelvtanfolyam. El sem hinnénk mi minden jön vissza emlékezetünkbe már rövid kinn tartózkodás alatt is. Egyre több a sikerélmény, napok alatt visszatérnek elfeledettnek vélt szavak, kifejezések, rácsodálkozunk arra, hogy mennyi dolgot tanultunk már, és az is kiderül, hogy mennyire élő az a nyelv, amit itthon tanítottak nekünk.

Ne feledjük! Biztos nyelvtudás mellett is mindig van még mit tanulni!  Magas szintű nyelvismeret birtokában is hasznos lehet a külföldön eltöltött idő. Biztosan változott a nyelv azóta, amióta az utolsó nyelvórán voltunk, különösen, ha ez már évekkel ezelőtt történt. A nyelv él, dinamikusan változik, folyamatosan gazdagodik, átalakul. Egy rövid, két hetes felfrissítő kurzus mindenkinek jót tesz. A nemzetközi csoportokban töltött idő, a szabadidős programokon, a szálláshelyen folytatott beszélgetések során számos új helyzetbe kerülhetünk, hamar kiderül, hogy hol van még hiányosságunk, mi az, ami már kikopott a célnyelvet anyanyelvként beszélők szótárából. Sokszor a népszerű szavakra, jól bevált kifejezésekre egyéb jelentés rakódik, például a technika bőséges új jelentéssel gazdagította a legegyszerűbb szavakat, gondoljunk csak a mindennapi kommunikációban használt sms üzenetek körül kialakult, néhány éve még értelmetlennek tűnő, mára már széles körben alkalmazott új kifejezésekre.

Összegezve a fentieket, mindazoknak ajánljuk a külföldi nyelvtanulást, akik már valamikor legalább alapszinten beszélték a nyelvet, illetve jelenleg is tanulnak és a kiutazáskor az alapszintet már el fogják érni. A középszint és a fölötti nyelvtudással bírok bármikor bátran vállalkozhatnak, nem fogják megbánni.

Goldmann Róbert, LingVisit ügyvezető, Nyelvi Utaztatók SZakmai Egyesületének elnöke

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.