Ma is érdemes volt felkelni: a paradicsom tényleg gyümölcs
De ha a paradicsomról ezt már tudtad, akkor is tud a lenti videó újat mutatni. Azt például tudtátok, hogy a banán bogyós gyümölcs, míg az eper és a málna nem? Na és mi a helyzet a mogyoróval?
Eduline
A SciShow zseniális videóban mutatja be, mi a különbség a gyümölcsök és a zöldségek között, így például azt, miért számít gyümölcsnek a paradicsom és a paprika, és miért nem bogyós gyümölcs az eper.
Zöldségnek nevezzünk azokat a lágy szárú növényeket, amelyek gyökere, törzse vagy levele emberi fogyasztásra alkalmas. A rebarbara például hiába édes, és ezért gyakran kerül süteményekbe, mivel szárról van szó, ezért zöldség. Gyümölcsnek ezzel szemben a növénytan a virágzó növények terméseit nevezik. Így a cukkini, az uborka, a paradicsom, a paprika vagy a tök növénytanilag mind gyümölcsnek számítanak.
A paradicsom konyhatechnikailag zöldség, növénytanilag viszont gyümölcs.
Wikimedia Commons
Bogyónak például azokat a gyümölcsöket nevezik, amelyeknek egy magházuk van több maggal: ilyen a szőlő, de a banán és a paprika is, míg a málna, a szeder és az eper növénytanilag egyáltalán nem minősül bogyónak. Gyümölcsnek számít viszont rengeteg mag is, például a mandula és a mogyoró.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.