Ma is érdemes volt felkelni: a paradicsom tényleg gyümölcs

De ha a paradicsomról ezt már tudtad, akkor is tud a lenti videó újat mutatni. Azt például tudtátok, hogy a banán bogyós gyümölcs, míg az eper és a málna nem? Na és mi a helyzet a mogyoróval?

  • Eduline

A SciShow zseniális videóban mutatja be, mi a különbség a gyümölcsök és a zöldségek között, így például azt, miért számít gyümölcsnek a paradicsom és a paprika, és miért nem bogyós gyümölcs az eper.

Zöldségnek nevezzünk azokat a lágy szárú növényeket, amelyek gyökere, törzse vagy levele emberi fogyasztásra alkalmas. A rebarbara például hiába édes, és ezért gyakran kerül süteményekbe, mivel szárról van szó, ezért zöldség. Gyümölcsnek ezzel szemben a növénytan a virágzó növények terméseit nevezik. Így a cukkini, az uborka, a paradicsom, a paprika vagy a tök növénytanilag mind gyümölcsnek számítanak.

A paradicsom konyhatechnikailag zöldség, növénytanilag viszont gyümölcs.
Wikimedia Commons

Bogyónak például azokat a gyümölcsöket nevezik, amelyeknek egy magházuk van több maggal: ilyen a szőlő, de a banán és a paprika is, míg a málna, a szeder és az eper növénytanilag egyáltalán nem minősül bogyónak. Gyümölcsnek számít viszont rengeteg mag is, például a mandula és a mogyoró.

Tudományos érdekességek

Öt tudományos tény, amire mindig is kíváncsiak voltunk

Nyolc (meglepő) tudományos tény, amit nem tanítanak az iskolában

Tizenegy tudományos tény, amit senki nem tud

Tíz tudományos "tény", amit mindenki rosszul tud

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.