Hiába kéri hónapok óta a tanárok fizetését meghatározó „vetítési alap” emelését több szakszervezet és a Nemzeti Pedagógus Kar, már most biztos, hogy jövőre sem fog emelkedni az az összeg, amely alapján kiszámítják a pedagógusok bérét. Körülbelül havi 40-70 ezer forintos pluszpénztől esnek el ezzel a pedagógusok.
„A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint” - ezt a mondatot tartalmazza a 2018-as költségvetésről szóló, júniusban elfogadott törvény. Ez pedig azt jelenti, hogy jövőre is az évek óta stagnáló 101 500 forintos összeg alapján számolják majd ki a pedagógusok bérét, vagyis 2018-ban változatlan marad a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok bére.
Vetítési alap vs minimálbér
„Egy éven belül háromszor nő a pedagógusok bére, a nagyobb teljesítményt díjazó, kiszámítható és tervezhető előmeneteli rendszer biztos életutat nyújt” - 2014 tavaszán még így nyilatkozott Hoffmann Rózsa akkori köznevelési államtitkár, többször kiemelve, hogy a minimálbér emelésével a tanárok, tanítók fizetése is magasabb lesz. Egy évvel később utódja, Czunyiné Bertalan Judit már nem beszélhetett januári „fizetésemelésről”, a 2015-ös költségvetésről szóló törvény ugyanis alapjaiban változtatta meg a pedagógusok bérének alakulását.
Az illetményalapot 2015-től ugyanis nem az évente néhány ezer forinttal emelkedő minimálbér, hanem a vetítési alap alapján kezdték számolni, amelynek az összege azóta is 101 500 forint, ami a 2014-es minimálbérnek felel meg. Ez a kormány számára tulajdonképpen kényelmes megoldás - nem a versenyszférás alkutól függ, mekkora összeget kell elkülöníteni az iskolákban dolgozók fizetésére -, a pedagógusok azonban sok pénzt veszítettek a változtatással.
Mennyi az annyi? Kiszámoltuk
Ha a tanárok, tanítók illetményalapját továbbra is a minimálbér - ez 2017-ben 127 500 forint - alapján határoznák meg, idén ősztől egy 3-5 éve dolgozó, főiskolai végzettségű, a pedagógus I kategóriába sorolt pedagógus bruttó 275 400, ugyanennyi ideje dolgozó, de egyetemi/mesterszakos végzettségű kollégája 306 000 forintos bruttó bérrel számolhatna a jelenlegi 219 240 és 243 600 forint helyett (már ha a munkáltatójuk úgy dönt, hogy teljesítményük alapján megkapják az októbertől aktuális 3,5 százalékos béremelést - a differenciált béremelésről itt olvashattok).
Egy jóval tapasztaltabb, 21-23 éve a pályán lévő, pedagógus II kategóriában lévő, főiskolai végzettségű pedagógus esetében nagyobb a különbség. Ha részesül az idén őszi béremelésben, 310 590 forint lesz a bruttó fizetése - ha az idei minimálbér lenne az illetmény alapja, 390 150 forintos bruttó bérre számíthatna.
PSZ: harminc százalékkal kellene emelni
A vetítési alap emelését hónapok óta követelik a szakszervezetek és a Nemzeti Pedagógus Kar. A pedagógusok sztrájkbizottsága áprilisban, Orbán Viktor miniszterelnöknek és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek küldött levelében azt írta, mivel a vetítési alap három éve nem emelkedett, 2018-ra a garantált bérminimum utoléri a pályakezdő pedagógusok bérét, így „elértéktelenedik az előmeneteli rendszer”. A Pedagógusok Szakszervezetének tájékoztatása szerint a jelenleg érvényes szabályozás szerint 2018. január 1-jétől Magyarországon a garantált bérminimum 180 500 Ft lesz, vagyis több, mint egy főiskolát végzett pályakezdő pedagógus bére, 177 118 Ft - ez azt jelenti, hogy egy érettségizett szakmunkás többet fog keresni, mint egy felsőfokú végzettségű pedagógus.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) augusztus végén Palkovics László oktatási államtitkárnak küldött levélben ismét a vetítési alap összegének emelését kérte, számításaik szerint körülbelül 30 százalékos emelésre lenne szükség. A Nemzeti Pedagógus Kar tavasszal visszafogottabb kérést fogalmazott meg, szerintük a vetítési alapot legalább az infláció mértékének megfelelően kellene emelni. Érdemi választ egyelőre egyik szervezet sem kapott.
Már a Vaterán és a Jófogáson is tanárokra vadásznak az iskolák, akkora a pedagógushiány
Már az apróhirdetési oldalakon, például a Vaterán és a Jófogáson is egymást érik az iskolai álláshirdetések, sok tantestületből ugyanis még szeptember 1-jén is több pedagógus hiányzott. Van olyan budapesti általános iskola, ahol az első osztályosoknak a tanévnyitó előtt egy nappal még nem volt tanítójuk, máshol már meg sem lepődnek, ha egy kolléga bejelenti: más szakmában próbál szerencsét.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
