Új tantárgyak szeptembertől: ezekre az órákra minden diáknak járnia kell

Új tantárgyakat vezetnek be szeptembertől az első, ötödik és kilencedik évfolyamon, felmenő rendszerben. Heti egy órában kötelező lesz a hittan vagy az erkölcstan, a mindennapos testnevelésórán pedig relaxálniuk kell majd a diákoknak. Az iskolák az óraszámok tíz százalékáról dönthetnek szabadon: emelt óraszámban taníthatnak bizonyos tárgyakat, de választhatnak az "extra" tantárgyak közül is, mint amilyen a családi életre nevelés vagy a jelenismeret.

  • Czervan Andrea
Stiller Ákos

Erkölcstan/hit- és erkölcstan

Szeptembertől felmenő rendszerben vezetik be az új tantárgyat az első és az ötödik évfolyamon, illetve a hat évfolyamos gimnáziumok hetedik évfolyamán. Az elsősök 52 százaléka a hittant, 48 százaléka az erkölcstant választotta. Erkölcstant az ötödikesek 58, hittant pedig 42 százalékuk fog tanulni. Tanév közben nincs lehetőség váltani: a következő tanévre vonatkozó változtatási szándékot május 20-ig írásban kell majd jelezni az iskolaigazgatónak. A kollégiumokban is kötelező lesz az erkölcstan: erről itt olvashattok.

Egy júniusi erkölcstan mintaórán kiderült: a diákok játékos formában tanulnak, a kerettantervnek megfelelően például a nő és a férfi különbségről. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mit is fognak osztályozni, és mi lesz azzal, aki nem ért egyet a tankönyvben szereplő definícióval. Az egyik cél a vitakultúra kialakítása lenne, az órákat pedig játékokkal, drámapedagógiai módszerekkel, mesék és versek közös feldolgozásával tennék élvezhetővé. Kérdés azonban, hogy egy hatvan órás "gyorstalpaló" után alkalmasak lesznek-e erre a tanárok, akik közül - a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint - sokan elégedetlenek a rövid felkészítéssel. A kötelező hit- és erkölcstannal kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Testnevelés

A mindennapos testnevelést 2012 szeptemberében vezették be az első, ötödik és kilencedik évfolyamon, a következő években felmenő rendszerben építik be a tantervbe. Így az idei tanévben az 1-2., az 5-6. és a 9-10. évfolyamosoknak kötelezőa mindennapos tesióra, amelyen relaxációt is kell majd tanítani. Két órát ki lehet váltani diáksportköri tevékenységgel, illetve versenyszerű sportolással, ha a diák rendelkezik egyesületi tagsággal vagy amatőr sportolói sportszerződéssel. 180 iskolában lovagolni is tanítják majd a diákokat, méghozzá ingyenesen. A kötelező testneveléssel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Relaxáció

A tesiórákon nemcsak sportolni, hanem meditálni is kell majd. Bagdy Emőke pszichológus, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület elnöke, a program egyik kidolgozója szerint a relaxációnak köszönhetően a diákok kevésbé lesznek idegesek, és "egyensúlyba kerülnek". A pszichológus tájékoztatása szerint a foglalkozások időkerete legfeljebb heti fél óra lesz, a testnevelésórák részeként, de alsóban bizonyosan nem a tornatanárok irányításával. A kötelező iskolai relaxációról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Ilyenek lesznek az óraszámok a 2013/2014-es tanévben

Általános és szakközépiskolák

Gimnáziumok

Szakiskolák

Dráma és tánc

Az iskoláknak az ötödik osztályban heti egy óra dráma és tánc vagy hon- és népismeret, kilencedik évfolyamon pedig dráma és tánc vagy mozgókép és médiaismeret közül kellett választaniuk. A dráma és tánc órán a diákok évente egyszer színházba is mehetnek. A tantárgy célja az élményeken keresztül történő megértés, a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése. A részleteket itt olvashatjátok.

Választható tantárgyak: családi élet, pénzügy, sakk

A családi életre nevelés tárgy a "nemek közötti alapvető különbségek" megismertetését és a "termékenységtudatos", "családbarát" szemlélet kialakítását tűzi ki célul. A jelenismeret nevű órán a tanulók az őket körülvevő világról és saját tapasztalataikról beszélgethetnek, a gazdasági és pénzügyi kultúráról szóló órákon pedig a piacgazdaság kialakulásáról és működéséről, az "igazságos elosztásról", a bankszámlákról, hitelekről, befektetésekről is tanulnak majd a diákok. A szabadon választható tantárgyak teljes listáját itt találjátok.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.