Hosszú hónapokig tartó kormányzati ígérgetés után végül múlt pénteken, vagyis a 2016/2017-es tanév vége után egy nappal jelent meg a köznevelési kerekasztalt szabályozó kormányhatározat. A szervezet a továbbiakban Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven működik - írja a Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzet azt írja, a több mint 30 fős kerekasztalnak több képviseleti oldala lesz. A kormányzat részéről az Emmi mellett több más, az oktatásban érintett minisztérium is delegálhat egy-egy főt a testületbe: a Nemzetgazdasági, a Honvédelmi, a Földművelésügyi és a Belügyminisztérium. A szakma oldaláról többek közt a Nemzeti Pedagóguskar, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia jelölhet tagokat. Emellett a kormány az egyházak tanácsára különösen számít. Ugyanis míg az egyházi köznevelésiintézmény-fenntartók képviseletében négyen is jelen lehetnek, az állami fenntartótól csak kettő, míg a szakképzési centrumoktól és a magánfenntartóktól egyaránt csak egy-egy tag érkezhet. Továbbá ugyancsak képviseltethetik magukat az önkormányzatok (2 fő), a nemzetiségi önkormányzatok (1 fő), az országos szülői (1 fő) és diákképviseletek (1 fő), illetve a szakszervezetek (3 fő).
Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) oktatási szakértője azt mondta, egy kormányhatározat nem egyenlő egy jogszabállyal, vagyis ez az alacsonyabb szabályozási szint „senkire nézve nem biztosít jogot, sem pedig kötelességet”. Hozzátette: ebből az is következik, hogy a miniszternek nem lesz egyeztetési kötelessége a testülettel. „A kerekasztalnak továbbra sincs semmiféle törvényben garantált jogosítványa, a miniszter látszategyeztető szervezete maradt” – mondta, hozzátéve, hogy a testület összetétele is elfogadhatatlan, miután a tagok többsége azok közül kerül ki, akik „a miniszternek kedvesek” és a kormánytól függnek.
A határozat alapján nem kizárt, hogy folytatódik, amit korábban Lázár János miniszter mondott, hogy „a kerekasztal tárgyal, a kormány meg dönt” – mondta a lapnak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, hozzátéve, hogy szükség lenne olyan szabályozóerőre is, amely kötelezné a kormányt a kerekasztal többségi álláspontjának figyelembevételére. Ugyanakkor pozitív változásként értékelte, hogy a határozat nem a szakszervezetek reprezentativitásához kötötte a részvételt, hanem ahhoz, hogy legyenek tagjaik a köznevelésben. Mendrey azt viszont egyelőre nem tudta megmondani, hogy a PDSZ a jövőben részt venne-e a kerekasztal munkájában.
Átalakul, hivatalossá válik és nagyon állami lesz a köznevelési kerekasztal
A jövőben a kerekasztalon született döntéseket figyelembe veszi a kormány. Az új testület neve Köznevelés-statégiai Kerekasztal lesz, ahol már végleges a résztvevő szervezetek listája - tudta meg a Magyar Idők.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
