Hosszú hónapokig tartó kormányzati ígérgetés után végül múlt pénteken, vagyis a 2016/2017-es tanév vége után egy nappal jelent meg a köznevelési kerekasztalt szabályozó kormányhatározat. A szervezet a továbbiakban Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven működik - írja a Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzet azt írja, a több mint 30 fős kerekasztalnak több képviseleti oldala lesz. A kormányzat részéről az Emmi mellett több más, az oktatásban érintett minisztérium is delegálhat egy-egy főt a testületbe: a Nemzetgazdasági, a Honvédelmi, a Földművelésügyi és a Belügyminisztérium. A szakma oldaláról többek közt a Nemzeti Pedagóguskar, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia jelölhet tagokat. Emellett a kormány az egyházak tanácsára különösen számít. Ugyanis míg az egyházi köznevelésiintézmény-fenntartók képviseletében négyen is jelen lehetnek, az állami fenntartótól csak kettő, míg a szakképzési centrumoktól és a magánfenntartóktól egyaránt csak egy-egy tag érkezhet. Továbbá ugyancsak képviseltethetik magukat az önkormányzatok (2 fő), a nemzetiségi önkormányzatok (1 fő), az országos szülői (1 fő) és diákképviseletek (1 fő), illetve a szakszervezetek (3 fő).
Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) oktatási szakértője azt mondta, egy kormányhatározat nem egyenlő egy jogszabállyal, vagyis ez az alacsonyabb szabályozási szint „senkire nézve nem biztosít jogot, sem pedig kötelességet”. Hozzátette: ebből az is következik, hogy a miniszternek nem lesz egyeztetési kötelessége a testülettel. „A kerekasztalnak továbbra sincs semmiféle törvényben garantált jogosítványa, a miniszter látszategyeztető szervezete maradt” – mondta, hozzátéve, hogy a testület összetétele is elfogadhatatlan, miután a tagok többsége azok közül kerül ki, akik „a miniszternek kedvesek” és a kormánytól függnek.
A határozat alapján nem kizárt, hogy folytatódik, amit korábban Lázár János miniszter mondott, hogy „a kerekasztal tárgyal, a kormány meg dönt” – mondta a lapnak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, hozzátéve, hogy szükség lenne olyan szabályozóerőre is, amely kötelezné a kormányt a kerekasztal többségi álláspontjának figyelembevételére. Ugyanakkor pozitív változásként értékelte, hogy a határozat nem a szakszervezetek reprezentativitásához kötötte a részvételt, hanem ahhoz, hogy legyenek tagjaik a köznevelésben. Mendrey azt viszont egyelőre nem tudta megmondani, hogy a PDSZ a jövőben részt venne-e a kerekasztal munkájában.
Átalakul, hivatalossá válik és nagyon állami lesz a köznevelési kerekasztal
A jövőben a kerekasztalon született döntéseket figyelembe veszi a kormány. Az új testület neve Köznevelés-statégiai Kerekasztal lesz, ahol már végleges a résztvevő szervezetek listája - tudta meg a Magyar Idők.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
