Jobb lenne, ha csak 2020-ban vezetnék be az új alaptantervet, és valóban jó lenne 20-30 témakörben maximalizálni az egy évben megtanítandó anyagot – vélik a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete által megkérdezett történelemtanárok.
A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete szeptember közepén kérdőíves felmérést indított, hogy megtudják, milyen mértékben támogatják vagy utasítják el a történelemtanárok az új NAT-javaslatban szereplő történelem tantervi szabályzás legfontosabb elemeit.
A felmérést több mint száz történelemtanár töltötte ki: az eredményekből kiderül, hogy a tanterv-javaslat által előirányzott változtatások többségével a válaszoló pedagógusok egyetértenek.
A kitöltők több mint 80 %-a értett legalább részben egyet azzal, hogy az egy évben megtanítandó tananyagot 20, illetve 30 témakörben maximálták. Ugyanakkor a válaszadók elsöprő többsége jobbnak látná, ha a hatékonyabb felkészülés miatt csak 2020-ban vezetnék be az új tantervet, valamint sürgették, hogy mihamarább történjen meg az érettségi - mint kimeneti szabályzás - vizsgakövetelményeinek tantervhez való igazítása.
Kevesebbet kell magolni történelemből az új NAT bevezetése után? Így látja az egyik tanári szervezet
Elégedett az új Nemzeti alaptanterv tervezetével a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete, szerintük tananyagcsökkentés várható. „Első olvasatra is átgondolt, koherens koncepciónak tűnik, ami a történelemoktatás jónéhány jelenlegi problémáját orvosolhatja jelentős mértékben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
