Túl korai lenne, ha már 2019-ben bevezetnék az új alaptantervet?

Jobb lenne, ha csak 2020-ban vezetnék be az új alaptantervet, és valóban jó lenne 20-30 témakörben maximalizálni az egy évben megtanítandó anyagot – vélik a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete által megkérdezett történelemtanárok.

  • Eduline
Túry Gergely

A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete szeptember közepén kérdőíves felmérést indított, hogy megtudják, milyen mértékben támogatják vagy utasítják el a történelemtanárok az új NAT-javaslatban szereplő történelem tantervi szabályzás legfontosabb elemeit.

A felmérést több mint száz történelemtanár töltötte ki: az eredményekből kiderül, hogy a tanterv-javaslat által előirányzott változtatások többségével a válaszoló pedagógusok egyetértenek.

A kitöltők több mint 80 %-a értett legalább részben egyet azzal, hogy az egy évben megtanítandó tananyagot 20, illetve 30 témakörben maximálták. Ugyanakkor a válaszadók elsöprő többsége jobbnak látná, ha a hatékonyabb felkészülés miatt csak 2020-ban vezetnék be az új tantervet, valamint sürgették, hogy mihamarább történjen meg az érettségi - mint kimeneti szabályzás - vizsgakövetelményeinek tantervhez való igazítása.

Kevesebbet kell magolni történelemből az új NAT bevezetése után? Így látja az egyik tanári szervezet

Elégedett az új Nemzeti alaptanterv tervezetével a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete, szerintük tananyagcsökkentés várható. „Első olvasatra is átgondolt, koherens koncepciónak tűnik, ami a történelemoktatás jónéhány jelenlegi problémáját orvosolhatja jelentős mértékben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.