Tizenegy helyet rontott Magyarország a tehetséggondozási rangsorban

Tizenegy helyet csúszott vissza Magyarország egyetlen év alatt a tehetséggondozási rangsorban - írja a Népszava.

  • Eduline
Fülöp Máté

A lap azt írja, az ország egyetlen év alatt 11 helyezést csúszott vissza a nemzetközi tehetséggondozási és versenyképességi rangsorban a világ egyik legjobb üzleti iskolája, az INSEAD legutóbbi felmérése szerint. A listán Magyarország az 52. helyen szerepel, míg tavaly a 41. helyezést értük el. Különösen rosszul állunk az élethosszig tartó tanulás terén, továbbá a tehetséges munkavállalók megtartásában és idevonzásában.

Lannert Judit szociálpolitikus, oktatáskutató szerint a lemaradás elsősorban nem az oktatási rendszer hibáival magyarázható. Sokkal inkább azzal, hogy nem megfelelő a kormány és az üzleti szféra közötti kommunikáció, a felnőtt lakosság tanulási aktivitása és az új technológiák alkalmazása, ráadásul súlyos gondokat okoz, hogy a munkaerőpiacon valamint a bérezésben továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri a nőket.

"Közben a középfokú végzettségű dolgozók, a kutatók és a nemzetközi hallgatók száma terén jobbak az eredmények. Ez is azt mutatja, hogy nem a tehetség hiányzik, hanem az a szabad, autonóm kreatív közeg, amiben a tehetség jól érzi magát és boldogul" - mondta.

Taroltak a magyar diákok a nemzetközi versenyeken, itt vannak az eredmények

2017-ben nyolc nemzetközi tudományos olimpián és négy egyéb nemzetközi versenyen vettek részt magyar diákcsapatok, nem is akármilyen összesített eredménnyel. A negyvenkilenc versenyző huszonegy különböző állami fenntartásban lévő intézménybe és négy egyetemi gyakorlóiskolába járt a 2016-2017. tanévben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.