"A hetvenes évekbe megyünk vissza" - tényleg jó, ha egyentankönyvet adunk a diákok kezébe?

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az egységes tankönyv és tananyag segítség a hátrányos helyzetű diákoknak, akiket a leszakadás veszélye fenyeget. A tankönyvszerző másképp gondolja.

  • Eduline
Stiller Ákos

"Fontos, hogy egységes tankönyvekből tanuljanak a diákok, így sem az iskolaváltásnál, sem a felvételinél nem okozhat problémát az eltérő ismeretanyag" - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán.

Romankovics András tankönyvszerző máshogy látja a helyzetet, az ATV-nek elmondta: pedagógiai szakemberek körében egyértelmű, hogy ha nagyon különböző felkészültséggel, és más- más iskolából jövő gyerekeknek ugyanazt adják, akkor a különbségek nem csökkenni, hanem nőni fognak.

„A hetvenes évekbe megyünk vissza, hogyha az a tendencia érvényesül, hogy mindenkinek ugyanazt. Ahhoz, hogy ebből előrelépjünk, pontosan az kell, hogy legyen szabadság, legyen választék, hiszen a pedagógusok a tanítók nagyon jól tudják, hogy egy bizonyos összetételű osztályban nem biztos, hogy ugyanaz a tankönyv vezet eredményre” – tette hozzá Romankovics.

A szakember úgy véli, hogy ha egy vagy két tankönyvből lehet választani, az a 21. században nem igazi választás.

Ez vár a diákokra és a tanárokra: kétféle tankönyv közül lehet majd választani

A Népszava úgy tudja, a kormány azt tervezi, hogy az iskolák a jövőben kétféle tankönyv közül választhatnak majd: egy állami és egy egyházi, keresztény szemléletű kiadvány közül. A lap azt írja, a közeljövőben kezdik el kidolgozni az új Nemzeti alaptantervnek (NAT) megfelelő tankönyveket.

 
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.