Megszüntetik az egyetlen dolgot, amiért jó lehetett volna a tankönyvipar államosítása

A sorozatos kudarcok után a 2015/2016-os tanévben már nem lesznek előre elkészített tanulói tankönyvcsomagok, ezzel megszűnik az egyetlen dolog, amiért valóban hasznos lehetett volna a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. - írta a 444.hu.

  • Eduline
Túry Gergely

Levelet küldött az iskoláknak a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., a Kello, a magyar közoktatás államosításának egyik szimbolikus intézménye, melyben azt írták, a 2015/2016-os tankönyvrendelésben a korábbiakhoz képest olyan változások lesznek, hogy „iskolai szintű lesz a szállítás, nem lesznek előre elkészített tanulói csomagok” - írta a 444.hu.

Ez az egy sor gyakorlatilag azt jelenti, hogy két év után újra az iskoláknak kell összeállítaniuk a tankönyvcsomagokat, miközben a Kellót elvileg pont azért is hozta helyzetbe a kormány, hogy levegye az ilyen terheket a sulikról, és minden profibban menjen, mint addig.

Az első évben a központosítás hihetetlen tankönyvkáoszt hozott, 38 ezer könyv nem érkezett meg időben a sulikba, volt, ahol a féléves bizonyítványosztás idején sem sikerült még minden tanévkezdésre ígért könyvet kiszállítani – a kormány szerint sikertörténet volt az átszervezés.

Miután kiderült, hogy a Kello egyedül nem bír a feladattal, a 2014/15-ös körbe már közmunkásokat és rendőröket is bevontak. 2014 nyarán diákmunkásokkal csomagoltatták a tankönyveket. Ennek megfelelően megint baj lett, bár jóval kisebb, mint egy évvel korábban. A könyvek ugyan többnyire megérkeztek, csak az egyes csomagokat állították össze hibásan, volt, ahol 20 százalékos volt a rontott könyvek aránya.

Idén januárban leváltották a Kello vezérét, így mindenki arra számított, újra nekifutnak a feladatok átnézésének és talán a 2015/2016-os évkezdésre minden flottul fog menni, ehelyett inkább megszüntették az egyetlen dolgot, amiért valóban volt értelme a Kellónak.

„Megszűnt a diákok nevére szóló előcsomagolás, vagyis megszűnt az átalakított tankönyvrendelés egyetlen pozitívuma. Persze akkor lett volna ez valódi előny, ha rendesen készültek volna el a csomagok… A Kello tehát nem a javítást választotta, hanem a munka lepasszolását. Azt a munkát, amit megszámlálhatatlan köz- és diákmunkással hónapokon át végeztek, egyszerűen rálőcsölték az iskolákra” - mondta egy tanár a 444-nek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.