Ettől lenne igazán sikeres az oktatás, itthon mégsem használják

Délelőtt tízkor kezdik az iskolát brit középiskolások az Oxford négy évig tartó vizsgálatában, amely annak akar utánajárni, javulnak-e a vizsgaeredmények, ha később kelnek a diákok.

  • MTI
Shutterstock

Több mint száz angol középiskola 10. és 11. évfolyamra járó, GCSE-vizsgák előtt álló tanulói vesznek részt a vizsgálatban, amely azokon a tudományos bizonyítékokon alapul, amelyek arra utalnak, hogy a tizenévesek biológiai órája egyáltalán nincs összhangban a hagyományos tanítási idővel - számolt be róla a The Daily Telegraph online kiadása.

A North Tyneside-i Monkseaton Gimnáziumban 2009-ben végzett úttörő kutatás során 19 százalékkal javultak a fő tantárgyakból szerzett érdemjegyek, amikor egy órával később kezdődött az iskola. Amikor azonban az iskolaigazgató távozott, visszatértek a 8.50-es kezdésre.

Hat idegtudományi vizsgálat egyike lesz az új kutatás. Más projektek a testmozgást növelik, vagy változtatnak az órák közti szüneteken, és lesz, amelyik agytornáztató játékokat illeszt a tantervbe. A 2018-ig tartó hat vizsgálatban összesen több mint 60 ezer tizenéves vesz részt.

"Tudjuk, valami furcsa dolog történik tizenéves korunkban, úgy tűnik, mintha nem lennénk összhangban a világ ritmusával. A szülők azt hiszik, azért, mert lusta a tini, és szerintük mindent megoldana, ha korábban menne aludni. A tudomány azonban azt mondja, reggel lenne szükség több alvásra" - magyarázta Collin Epsie, az alváskutatás vezetője.

A tizenévesek biológiai órája általában kétórás késést mutat a felnőttekéhez képest. A neurológusok szerint biológiai hajlamuk szerint éjfél körül mennének aludni és reggel 9-10 óra között lennének teljesen éberek és tettre készek. A biológiai óra ezt a beállítást követi a lányok körülbelül 19, a fiúk 21 éves koráig.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.