Ezt ellenőrzik 2014-től a tanfelügyelők az iskolákban - a diákok füzetébe is belenéznek

Szeptemberben, kísérleti üzemmódban elindult a pedagógusok és az iskolák munkáját is ellenőrző tanfügyeleti rendszer: a módszerekről szóló dokumentumokat most hozták nyilvánosságra. Mit vizsgálnak a tanfelügyelők?

  • Eduline
Stiller Ákos

A tanfelügyeleti rendszerről és a pedagógusok minősítéséről szóló első dokumentumokat csütörtökön hozták nyilvánosságra az Oktatási Hivatal honlapján. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: a tanfelügyelet az egyes pedagógusok munkáját, az iskola vezetőjét és magát az intézményt értékelikmajd. Hozzátette: 700 pedagógust már ellenőriztek és értékeltek. A tanfelügyeletről itt olvashattok részletesen.

Az általános iskolák számára készült kézikönyv szerint pedagógiai-szakmai ellenőrzést dokumentumelemzéssel, óra- vagy foglalkozáslátogatással, interjúzással és kérdőívezéssel végzik majd a tanfelügyelők. A tanfügyelet - hivatalos nevén országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés - értékelése a tanárok minősítési eljárásán is számítanak majd: erről itt olvashattok.

Dokumentumellenőrzés

Azt vizsgálják majd, hogy a tanár a Nemzeti alaptanterv előírásait, az intézmény sajátosságait és pedagógiai programját, illetve az osztály jellegzetességeit összehangolva dolgozik-e. Megnézik az előző ellenőrzés eredményeit és hatását, illetve az intézményi önértékelés az adott pedagógusra vonatkozó dokumentumait.

A tanmenet és az éves tervezés dokumentumait a tervezési módszer és a tartalmi elemek alapján értékelik majd, és megvizsgálják azt is, nyomon követhetők-e a kitűzött célok, mennyiben épít a dokumentum a diákok előzetes ismereteire, jellemző szempont-e a tanulói kompetenciák fejlesztése.

Lehetséges szempont továbbá az is, hogy a tanmenet tartalmazza-e a céloknak megfelelő tanulási eszközöket (tankönyv, e-eszközök stb.), hogy hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés központi szerepe, illetve hogyan történik az éves tervek korrekciója.

A tanfelügyelők ellenőrzik az osztályfőnöki munka dokumentumait, a napközis/tanulószobai foglalkozások és a versenyre való felkészítések dokumentumait is. Részletesen elemzik az óraterveket is, például abból a szempontból, hogy van-e alkalom személyiség- és közösségfejlesztésre, illetve milyen értékelési formák jelennek meg.

A tanfelügyelők a naplóba és a tanulók füzetébe is belenézhetnek majd: azt fogják vizsgálni, hogyan követhető a diákok munkájából a tananyagban való haladás, illetve a tanulói munka hibáinak javítása.

Óra- és foglalkozáslátogatás

A kézikönyv szerint az óralátogatás "a pedagógusellenőrzés tapasztalatszerzési és adatgyűjtési szempontjából a legfontosabb, leghitelesebb terület". A tanfelügyelők azt vizsgálják, hogyan valósítja meg a tanár az intézmény pedagógiai programjában foglaltakat, figyelembe veszi-e a tanulócsoport adottságait, a tanulók személyiségfejlesztését, a tanulói önállóság támogatását, a motiváció fontosságát, a korszerű pedagógiai technológiák alkalmazásának, illetve a folyamatos ellenőrzés és értékelés követelményét.

A tanfelügyelők az óralátogatáson azt is figyelik majd, hogyan reagál a tanár a kiszámíthatatlan tanulói reakciókra, etikusan és professzionálisan viselkedik-e. A megfigyelési szempontok közül kiemelt szerepet kap az óra célja és tartalma, az órán alkalmazott módszerek, az óra felépítése és szervezettsége, a tanulók munkája és magatartása, a nevelő munkája, magatartása, egyénisége, valamint az óra eredményessége.

Interjúk

A tanfelügyelők a tanárral, illetve az intézmény vezetőségéből azzal az emberrel készítenek interjút, aki ismeri a pedagógus munkáját. Az interjún a tanárral közösen értékelik az órákat, foglalkozásokat is.

Az önértékelés szempontjai a következők: az óra szerepe a tanítási folyamatban, kapcsolódása a tanmenetben tervezetthez, illetve a korábban szerzett tanulói ismeretekhez, a tervezés és a megvalósítás összhangja, az eredményesség, a nevelési-oktatási célok megvalósulása, az alkalmazott módszerek és használatuk indoklása, a motiváció módja, a differenciálás és az egyéni képességek figyelembe vétele, a tanulókra fordított figyelem, az ellenőrzés, értékelés és visszajelzés módja, a pedagógus elégedettsége.

A tanfügyelők az interjún a célok és követelmények megvalósulása, a célok, a tartalom, az alkalmazott módszerek és tanulásszervezési eljárások, motivációs eszközök, illetve az értékelési módok viszonya alapján értékeli az órát. További szempont a tanulási folyamat irányításának, az egyéni képességek fejlesztésének mikéntje, az óra légköre és a pedagógus magatartása, a reflexió és a kommunikáció módja, a vezető, irányító, illetve segítő szerep megvalósítása.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.