Szeptemberben, kísérleti üzemmódban elindult a pedagógusok és az iskolák munkáját is ellenőrző tanfügyeleti rendszer: a módszerekről szóló dokumentumokat most hozták nyilvánosságra. Mit vizsgálnak a tanfelügyelők?
A tanfelügyeleti rendszerről és a pedagógusok minősítéséről szóló első dokumentumokat csütörtökön hozták nyilvánosságra az Oktatási Hivatal honlapján. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: a tanfelügyelet az egyes pedagógusok munkáját, az iskola vezetőjét és magát az intézményt értékelikmajd. Hozzátette: 700 pedagógust már ellenőriztek és értékeltek. A tanfelügyeletről itt olvashattok részletesen.
Az általános iskolák számára készült kézikönyv szerint pedagógiai-szakmai ellenőrzést dokumentumelemzéssel, óra- vagy foglalkozáslátogatással, interjúzással és kérdőívezéssel végzik majd a tanfelügyelők. A tanfügyelet - hivatalos nevén országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés - értékelése a tanárok minősítési eljárásán is számítanak majd: erről itt olvashattok.
Dokumentumellenőrzés
Azt vizsgálják majd, hogy a tanár a Nemzeti alaptanterv előírásait, az intézmény sajátosságait és pedagógiai programját, illetve az osztály jellegzetességeit összehangolva dolgozik-e. Megnézik az előző ellenőrzés eredményeit és hatását, illetve az intézményi önértékelés az adott pedagógusra vonatkozó dokumentumait.
A tanmenet és az éves tervezés dokumentumait a tervezési módszer és a tartalmi elemek alapján értékelik majd, és megvizsgálják azt is, nyomon követhetők-e a kitűzött célok, mennyiben épít a dokumentum a diákok előzetes ismereteire, jellemző szempont-e a tanulói kompetenciák fejlesztése.
Lehetséges szempont továbbá az is, hogy a tanmenet tartalmazza-e a céloknak megfelelő tanulási eszközöket (tankönyv, e-eszközök stb.), hogy hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés központi szerepe, illetve hogyan történik az éves tervek korrekciója.
A tanfelügyelők ellenőrzik az osztályfőnöki munka dokumentumait, a napközis/tanulószobai foglalkozások és a versenyre való felkészítések dokumentumait is. Részletesen elemzik az óraterveket is, például abból a szempontból, hogy van-e alkalom személyiség- és közösségfejlesztésre, illetve milyen értékelési formák jelennek meg.
A tanfelügyelők a naplóba és a tanulók füzetébe is belenézhetnek majd: azt fogják vizsgálni, hogyan követhető a diákok munkájából a tananyagban való haladás, illetve a tanulói munka hibáinak javítása.
Óra- és foglalkozáslátogatás
A kézikönyv szerint az óralátogatás "a pedagógusellenőrzés tapasztalatszerzési és adatgyűjtési szempontjából a legfontosabb, leghitelesebb terület". A tanfelügyelők azt vizsgálják, hogyan valósítja meg a tanár az intézmény pedagógiai programjában foglaltakat, figyelembe veszi-e a tanulócsoport adottságait, a tanulók személyiségfejlesztését, a tanulói önállóság támogatását, a motiváció fontosságát, a korszerű pedagógiai technológiák alkalmazásának, illetve a folyamatos ellenőrzés és értékelés követelményét.
A tanfelügyelők az óralátogatáson azt is figyelik majd, hogyan reagál a tanár a kiszámíthatatlan tanulói reakciókra, etikusan és professzionálisan viselkedik-e. A megfigyelési szempontok közül kiemelt szerepet kap az óra célja és tartalma, az órán alkalmazott módszerek, az óra felépítése és szervezettsége, a tanulók munkája és magatartása, a nevelő munkája, magatartása, egyénisége, valamint az óra eredményessége.
Interjúk
A tanfelügyelők a tanárral, illetve az intézmény vezetőségéből azzal az emberrel készítenek interjút, aki ismeri a pedagógus munkáját. Az interjún a tanárral közösen értékelik az órákat, foglalkozásokat is.
Az önértékelés szempontjai a következők: az óra szerepe a tanítási folyamatban, kapcsolódása a tanmenetben tervezetthez, illetve a korábban szerzett tanulói ismeretekhez, a tervezés és a megvalósítás összhangja, az eredményesség, a nevelési-oktatási célok megvalósulása, az alkalmazott módszerek és használatuk indoklása, a motiváció módja, a differenciálás és az egyéni képességek figyelembe vétele, a tanulókra fordított figyelem, az ellenőrzés, értékelés és visszajelzés módja, a pedagógus elégedettsége.
A tanfügyelők az interjún a célok és követelmények megvalósulása, a célok, a tartalom, az alkalmazott módszerek és tanulásszervezési eljárások, motivációs eszközök, illetve az értékelési módok viszonya alapján értékeli az órát. További szempont a tanulási folyamat irányításának, az egyéni képességek fejlesztésének mikéntje, az óra légköre és a pedagógus magatartása, a reflexió és a kommunikáció módja, a vezető, irányító, illetve segítő szerep megvalósítása.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
