Ilyen lesz az idei tanév a szakértők szerint: vajon van pedagógushiány?

Hamarosan itt az iskolakezdés, valóban nem lesz más ez az év sem a pedagógusoknak? Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) biztosan nagy hatással lehet majd az ő életükre is. Mit hoz a szeptember? Szabó Zsuzsa, a Pedagógus Szakszervezet elnöke és Radó Péter oktatáskutató beszélt az iskolakezdésről.

  • Eduline
pixabay

A pedagógusoknak ez az év sem lesz más, mint a korábbiak. Azonban az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) az ő életükre is nagy hatással lehet - mondta el az ATV-nek Szabó Zsuzsa a Pedagógus Szakszervezet elnöke. Arról, hogy valóban minden tízedik pedagógus hiányzik-e, Radó Péter oktatáskutató azt mondta:

van pedagógushiány, azonban pontos adatok nincsenek róla, hiszen ez a rendszer úgy működik, hogy elrejtse ezt a hiányt.

Ennek, az oktatáskutató szerint alapvetően két oka lehet, az egyik az, hogy nagyon sok a nyugdíjkorhatár környékén lévő pedagógusok száma. A másik, ennél nagyobb volumenű probléma azonban az, hogy többen hagyják el a pályát, mint ahányan nyúgdíjba vonulnak. Tehát az a kijelentés sem teljesen állja meg a helyét, hogy a pedagógus pálya vonzóbb lett.

A pontos számadatok hiányában, azonban a Pedagógus Szakszervezet azt tapasztalja, hogy a pályára kerülő friss diplomások harminc százaléka három-négy éven belül elhagyja a pedagógus pályát - tette hozzá a szakszervezet elnöke.

A pedagógus pálya presztízsvesztésének egyik fő oka a tanári fizetések mértéke lehet. Szabó Zsuzsa elmondta, hogy egy pályakezdő tanár 200 ezer forintos fizetésre számíthat amiből többnyire még az albérletet sem lehet kifizetni. Az ígért folyamatos fizetésemelés az életpályamodell bevezetésével sem hozta meg a kedvet a diákoknak.

Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi rendszer nem biztosít olyan oktatói autonómiát, mint amit a pálya esetleg megkívánna. Ezt a tanárok is nagyon nehezen fogadták el, hiszen sok innovatív iskola és pedagógus veszítette el a lehetőséget arra, hogy az osztály összetételének és képességeinek megfelelően határozhassa meg a tananyag leadását. Ez a lemorzsolódáshoz is hozzájárul, ami az utóbbi években folyamatosan magas Magyarországon.

Megtört a jég? Pedagógus szakszervezetekkel egyeztetett Palkovics László

Pedagógus szakszervezetek vezetőivel találkozott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten - közölte a tárca az MTI-vel. A miniszter első alkalommal találkozott az érdekképviseletek új vezetőivel, az eseményen Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke mellett részt vett Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.