Sok pedagógus úgy érzi, alacsony a megbecsültsége - írja pénteki számában a Magyar Idők, amelynek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, szerinte általában is jellemző, hogy a korábban magas presztízsű szakmák nem pontosan annak a tiszteletnek örvendenek, mint régen. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa pedig úgy vélekedett, nincs meg annak a kultúrája, hogyan dicsérjük a tanítót és a tanárt.
Ha sok pedagógus úgy érzi, hogy alacsony a megbecsültsége, akkor el kell hinni nekik, és érdemes rávilágítani, hogy mi lehet ennek az oka - mondta Aáry-Tamás Lajos, aki szerint valójában sokkal nagyobb bizalom övezi a tanítók és tanárok munkáját, mint ahogy azt a pedagógusok képzelik.
Viszont egy szakma presztízsét az is meghatározza, mennyi pénzt lehet keresni vele - mutatott rá Horváth Péter, aki szerint sok párbeszédre van szükség a pedagógusok és a szülők, valamint a diákok között. Hozzátette, arról nem beszélnek eleget, "hogy miért tanítunk, mi a cél". Mint mondta, mind a tanárok, mind a szülők, de még a gyerekek is gondolnak valamit arról, mi legyen az oktatás célja, viszont nincsen erről közmegegyezés.
Az oktatási jogok biztosa szerint az a baj, hogy az eszközökről több szó esik, mint a célról, és mivel jelenleg nincsen cél, az eszközök a legjobb szándékok ellenére sokszor félresiklanak.
Minden harmadik pályakezdő tanár már az első években otthagyja az iskolát
Sok a pályaelhagyó fiatal pedagógus és egyre több az idős kolléga, így a pedagógushiány fokozódni fog - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Bár növekszik a pedagógus pályát választók száma, a képzésben résztvevők 43-44 százaléka már a tanulmányi évek során lemorzsolódik vagy más területre megy át.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
