Hét-tízezer forinttal magasabb fizetésre számíthatnak 2017 szeptemberétől a pedagógusok, akkor törleszti ugyanis a 2013-ban beígért béremelés utolsó részletét az állam. Miközben az alapbér nő, a vetítési alap emeléséről a kormány mélyen hallgat, pedig tízezrekben mérhető az összeg, amit a tanárok, óvodapedagógusok és tanítók amiatt veszítenek, mert már nem a minimálbérhez igazítják a fizetésüket.
Hétezer forint - ennyivel emelkedik egy három éve dolgozó pedagógus bére 2017 szeptemberétől, derül ki azokból az adatokból, amelyeket az eduline kérésére az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkársága állított össze.
Palkovics László államtitkár néhány héttel ezelőtt többször nyilatkozott arról, hogy 2017-ben is emelkedik majd a pedagógusok bére - a minisztériumi adatokból kiderült, 3,5 százalékkal emelkedik az alapbér, ez 23,9 milliárdos többletbért jelent, és 175 ezer pedagógust érint.
Mennyi az annyi?
A minisztérium két példát küldött az eduline-nak: egy 19 éve dolgozó, "pedagógus 1" kategóriába sorolt, főiskolai végzettségű tanár jelenleg bruttó 265 676 forintot keres pótlékok nélkül, 2017 szeptemberétől 274 050 forint lesz a bruttó alapilletménye.
Egy ugyanilyen korú - 19 éve dolgozó -, de egyetemi végzettséggel rendelkező tanár valamivel nagyobb, tízezer forintos emelésre számíthat, bruttó alapilletménye a jelenlegi 294 147 forintról 304 500-ra emelkedik. A "pedagógus II" kategóriába sorolt munkavállalók is hasonló mértékű emelésre számíthatnak.
Egy három éve dolgozó, főiskolai végzettségű pedagógus alapilletménye bruttó 212 541 forintról 219 240 forintra, az ugyanilyen korú, egyetemi végzettségűeké 235 318-ról 243 600 forintra változik.
| Mitől függ, mennyit keres egy pedagógus? |
Három dologtól: - a vetítési alaptól, amely egy rögzített összeg, jelenleg 101 500 forint (ennyi volt a minimálbér 2014-ben, amikor elszakították a tanári béreket a minimálbértől), - az illetményalaptól, mely a vetítési alap egy meghatározott százaléka, összege a végzettségtől (középfokú, főiskolai/alapszakos, egyetemi/mesterszakos) függ - a pedagógus besorolásától, amely a kor és a minősítések (gyakornok/pedagógus 1/pedagógus 2/mesterpedagógus/kutatótanár) egyvelegéből áll össze. |
Vetítési alap: megy vagy marad?
A kormány 2015-ben elszakította a pedagógusok bértábláját a minimálbértől - addig az illetményalapot (amely alapján a különböző végzettségű és besorolású tanárok, tanítók és óvodapedagógusok fizetését kiszámítják) a minimálbér határozta meg.
Vagyis ha emelkedik a minimálbér – 2003 óta minden évben emelkedett –, akkor a pedagógusok bére is magasabb. A kormány azonban - úgy tűnik - megunta, hogy a versenyszférás alkutól függ, pontosan mekkora összeget kell elkülöníteni az iskolákban dolgozók fizetésére, ezért a vetítési alap veszi át a minimálbér szerepét.
Ennek összege pedig 2014 óra nem változott: 101 500 forint, miközben a minimálbér összege az idén már 127 500 forint. Kérdésünkre, hogy tervezik-e a vetítési alap emelését, az erőforrástárca nem válaszolt - ebből alighanem arra következtetünk, hogy a költségvetési törvényben 2018-ban is a 101 500 forint szerepel majd.
Ilyen még nem volt: ahogy dolgozik a tanár, annyi pénzt kap
Más újdonság is lesz: az erőforrástárca az eduline-nal azt közölte, a köznevelési törvény szeptember 1-jétől hatályos módosítása alapján "a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató mérlegelhet az illetmények összegének tekintetében".
Ez azt jelenti, hogy az emelt bért nem minden pedagógus kapja majd meg - az iskolák vezetői döntenek majd arról, ki mekkora emelést érdemel meg. Van, akiknek a bére az átlagosnál többel emelkedik majd, másoknak azonban nem fog változni a fizetése, ez pedig komoly konfliktusokat okozhat az iskolákban.
A differenciált béremelésről szóló törvényjavaslatot még tavaly májusban nyújtották be, az ellen még a Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott, ahogy a pedagógus-szakszervezetek sem rajongtak az ötletért. Főként azt kifogásolták, hogy a kormány ezzel az eszközzel a már beígért béremelést "osztaná fel" a tanárok között, miközben korábban ilyen dologról szó sem volt.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
