Ennyivel emelkedik 2017 szeptembertől a tanárok bére - itt vannak az adatok

Hét-tízezer forinttal magasabb fizetésre számíthatnak 2017 szeptemberétől a pedagógusok, akkor törleszti ugyanis a 2013-ban beígért béremelés utolsó részletét az állam. Miközben az alapbér nő, a vetítési alap emeléséről a kormány mélyen hallgat, pedig tízezrekben mérhető az összeg, amit a tanárok, óvodapedagógusok és tanítók amiatt veszítenek, mert már nem a minimálbérhez igazítják a fizetésüket.

  • Eduline
hvg.hu

Hétezer forint - ennyivel emelkedik egy három éve dolgozó pedagógus bére 2017 szeptemberétől, derül ki azokból az adatokból, amelyeket az eduline kérésére az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkársága állított össze.

Palkovics László államtitkár néhány héttel ezelőtt többször nyilatkozott arról, hogy 2017-ben is emelkedik majd a pedagógusok bére - a minisztériumi adatokból kiderült, 3,5 százalékkal emelkedik az alapbér, ez 23,9 milliárdos többletbért jelent, és 175 ezer pedagógust érint.

Mennyi az annyi?

A minisztérium két példát küldött az eduline-nak: egy 19 éve dolgozó, "pedagógus 1" kategóriába sorolt, főiskolai végzettségű tanár jelenleg bruttó 265 676 forintot keres pótlékok nélkül, 2017 szeptemberétől 274 050 forint lesz a bruttó alapilletménye.

Egy ugyanilyen korú - 19 éve dolgozó -, de egyetemi végzettséggel rendelkező tanár valamivel nagyobb, tízezer forintos emelésre számíthat, bruttó alapilletménye a jelenlegi 294 147 forintról 304 500-ra emelkedik. A "pedagógus II" kategóriába sorolt munkavállalók is hasonló mértékű emelésre számíthatnak.

 

Tízezreket bukhatnak a tanárok a minimálbér-emeléssel

Egy három éve dolgozó, főiskolai végzettségű pedagógus alapilletménye bruttó 212 541 forintról 219 240 forintra, az ugyanilyen korú, egyetemi végzettségűeké 235 318-ról 243 600 forintra változik.

Mitől függ, mennyit keres egy pedagógus?

Három dologtól:

- a vetítési alaptól, amely egy rögzített összeg, jelenleg 101 500 forint (ennyi volt a minimálbér 2014-ben, amikor elszakították a tanári béreket a minimálbértől),

- az illetményalaptól, mely a vetítési alap egy meghatározott százaléka, összege a végzettségtől (középfokú, főiskolai/alapszakos, egyetemi/mesterszakos) függ

- a pedagógus besorolásától, amely a kor és a minősítések (gyakornok/pedagógus 1/pedagógus 2/mesterpedagógus/kutatótanár) egyvelegéből áll össze.

Vetítési alap: megy vagy marad?

A kormány 2015-ben elszakította a pedagógusok bértábláját a minimálbértől - addig az illetményalapot (amely alapján a különböző végzettségű és besorolású tanárok, tanítók és óvodapedagógusok fizetését kiszámítják) a minimálbér határozta meg.

Vagyis ha emelkedik a minimálbér – 2003 óta minden évben emelkedett –, akkor a pedagógusok bére is magasabb. A kormány azonban - úgy tűnik - megunta, hogy a versenyszférás alkutól függ, pontosan mekkora összeget kell elkülöníteni az iskolákban dolgozók fizetésére, ezért a vetítési alap veszi át a minimálbér szerepét.

 

Itt vannak a fizetési adatok: ennyivel emelkedik a tanárok bére októbertől

Ennek összege pedig 2014 óra nem változott: 101 500 forint, miközben a minimálbér összege az idén már 127 500 forint. Kérdésünkre, hogy tervezik-e a vetítési alap emelését, az erőforrástárca nem válaszolt - ebből alighanem arra következtetünk, hogy a költségvetési törvényben 2018-ban is a 101 500 forint szerepel majd.

Ilyen még nem volt: ahogy dolgozik a tanár, annyi pénzt kap

Más újdonság is lesz: az erőforrástárca az eduline-nal azt közölte, a köznevelési törvény szeptember 1-jétől hatályos módosítása alapján "a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató mérlegelhet az illetmények összegének tekintetében".

Ez azt jelenti, hogy az emelt bért nem minden pedagógus kapja majd meg - az iskolák vezetői döntenek majd arról, ki mekkora emelést érdemel meg. Van, akiknek a bére az átlagosnál többel emelkedik majd, másoknak azonban nem fog változni a fizetése, ez pedig komoly konfliktusokat okozhat az iskolákban.

A differenciált béremelésről szóló törvényjavaslatot még tavaly májusban nyújtották be, az ellen még a Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott, ahogy a pedagógus-szakszervezetek sem rajongtak az ötletért. Főként azt kifogásolták, hogy a kormány ezzel az eszközzel a már beígért béremelést "osztaná fel" a tanárok között, miközben korábban ilyen dologról szó sem volt.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.