Ebben a tíz országban tényleg megéri tanárnak lenni

Ha a tanárok komoly megbecsülést szeretnének, akkor Kínában, Malajziában vagy Tajvanon kell dolgozniuk - derül ki egy nemzetközi felmérésből, a kutatók azt vizsgálták, hol a legnagyobb a tanárok és a tanítás társadalmi megbecsültsége.

  • Eduline
pixabay

Brazíliában, Izraelben és Olaszországban dolgozó pedagógusok például a "státuszindex" másik végén vannak a Nemzeti Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet és a Varkey Alapítvány kutatása alapján - írja a BBC.

Az Egyesült Királyságot például a 35 országot rangsoroló lista első részébe sorolták, itt a tanári hivatás magasabb megbecsültségnek örvend, mint például az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban.

A vizsgált országok többségében az emberek alábecsülik a tanárok munkaidejét, az Egyesült Királyságban dolgozó tanárok például a negyedikek a legtöbbet - hetente több mint 50 órát - dolgozó tanárok listáján, és nagy a különbség a tanárok bére és teljesítményük között is.

A kutatás szerint Ázsiában, például Dél-Koreában és Szingapúrban különösen nagyra becsülik a tanárok munkáját, ráadásul a diákok ezeken az országokban a nemzetközi teszteken is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak.

Íme a top 10 a ország, ahol a legjobb a tanárok helyzetének megítélése:

  1. Kína
  2. Malajzia
  3. Tajvan
  4. Oroszország
  5. Indonézia
  6. Dél-Korea
  7. Törökország
  8. India
  9. Új-Zéland
  10. Singapúr

Előkelő helyen végzett a Corvinus az európai üzleti iskolák listáján

A Corvinus Business School a közép-kelet-európai régió második legjobb üzleti iskolája a francia Eduniversal 2018-as felmérése szerint. A Corvinus Business School a közép-kelet-európai régió második legjobb üzleti iskolája az intézményeket rangsoroló francia Eduniversal 2018-as felmérése szerint.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.