Ebben a tíz országban tényleg megéri tanárnak lenni

Ha a tanárok komoly megbecsülést szeretnének, akkor Kínában, Malajziában vagy Tajvanon kell dolgozniuk - derül ki egy nemzetközi felmérésből, a kutatók azt vizsgálták, hol a legnagyobb a tanárok és a tanítás társadalmi megbecsültsége.

  • Eduline
pixabay

Brazíliában, Izraelben és Olaszországban dolgozó pedagógusok például a "státuszindex" másik végén vannak a Nemzeti Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet és a Varkey Alapítvány kutatása alapján - írja a BBC.

Az Egyesült Királyságot például a 35 országot rangsoroló lista első részébe sorolták, itt a tanári hivatás magasabb megbecsültségnek örvend, mint például az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban.

A vizsgált országok többségében az emberek alábecsülik a tanárok munkaidejét, az Egyesült Királyságban dolgozó tanárok például a negyedikek a legtöbbet - hetente több mint 50 órát - dolgozó tanárok listáján, és nagy a különbség a tanárok bére és teljesítményük között is.

A kutatás szerint Ázsiában, például Dél-Koreában és Szingapúrban különösen nagyra becsülik a tanárok munkáját, ráadásul a diákok ezeken az országokban a nemzetközi teszteken is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak.

Íme a top 10 a ország, ahol a legjobb a tanárok helyzetének megítélése:

  1. Kína
  2. Malajzia
  3. Tajvan
  4. Oroszország
  5. Indonézia
  6. Dél-Korea
  7. Törökország
  8. India
  9. Új-Zéland
  10. Singapúr

Előkelő helyen végzett a Corvinus az európai üzleti iskolák listájánA Corvinus Business School a közép-kelet-európai régió második legjobb üzleti iskolája a francia Eduniversal 2018-as felmérése szerint. A Corvinus Business School a közép-kelet-európai régió második legjobb üzleti iskolája az intézményeket rangsoroló francia Eduniversal 2018-as felmérése szerint.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.