Siralmas helyzet: "az angolórát a magyartanár tartja, mert szerencsére van nyelvvizsgája"

Nagyon nehezen találnak pedagógusokat a nagyvárosoktól távolabb lévő kistelepülések iskolái, van, ahol akár öt szaktanárt is fel tudnának venni - írja a Népszava.

  • Eduline
Fülöp Máté

"Azt nem mondanám, hogy bárkit felvennénk, de új angol, testnevelő, fizika, biológia és informatika szakos kollégát szívesen látnánk a tantestületben" – mondta a Népszavának egy somogyi falusi iskola vezetője. "Egyelőre túlórával valahogy megoldjuk a pótlásukat, bár nem tudom, mennyire felel meg a törvényi előírásoknak, hogy van olyan osztály, ahol az angolórát helyettesítőként a magyartanár tartja, mert szerencsére van nyelvvizsgája, s ezen a szinten még elboldogul" - tette hozzá.

A lap szerint a jelenség nem egyedi: akadnak térségek, ahol lassan már a legkomolyabb átszervezésekkel, helyettesítésekkel, kegyes csalásokkal sem tartható fenn a rendszer. Az ország hátrányosabb helyzetű vidékein, mint a Tiszántúlon, Északkelet-Magyarországon, Nógrádban vagy éppen a Dél-Dunántúlon bizonyos szakokra, de még inkább bizonyos településekre lehetetlen szakképzett pedagógust találni.

"Elsősorban a természettudományos területen hosszú évek óta nincs elegendő jelentkező a felsőoktatásban" – magyarázta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) dél-dunántúli ügyvivője.

Egyedül vagyok angoltanár két iskolában - rengeteget túlóráznak a tanárhiány miatt a pedagógusok

Döcögősen indult a tanév sok pedagógus számára. Saját óráik mellett hiányzó kollégáik óráit is meg kell tartaniuk azoknak, akik olyan iskolában dolgoznak, amely még mindig keres pedagógusokat egy-két, rosszabb esetben három-négy álláshelyre - a helyettesítésért pedig egy fillért sem kapnak. Három héttel a tanévkezdés után még mindig hemzsegnek a tanári álláshirdetések az álláshirdető oldalakon és a Facebookon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.