"Ha minden változatlan marad, akkor összeomlás előtti állapotban van az oktatás. Személyi feltételeit nézve egyértelműen. Egyszerűen nem lesz, aki tanítson" - mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.
A PDSZ vezetője a 24.hu-nak azt mondta, Kásler Miklós kinevezése azt üzeni, hogy az oktatás messze nem lesz prioritás. "Első nyilatkozatában félrevezető és a pedagógusokat sértő módon már arról beszélt, hogy a pedagógusok megkapták az 50 százalékos emelést, most már jó lenne szívvel-lélekkel dolgozni. Ezek után jelentős változásra nem számítok, miközben egészen ijesztő folyamatok zajlanak az oktatásban" - mondta.
Hozzátette: mindenki számára hozzáférhető adatok szerint 2003-ban még a pedagógusok 16 százalék volt 30 év alatti, 2016-ra ez a szám 6 százalékra csökkent. A pedagógusok közel 50 százaléka pedig már ötven felett jár.
"Az igaz, hogy a tanárképzésre 30 százalékkal többen jelentkeztek az utóbbi időben, de a bekerülők 45 százaléka lemorzsolódik, és amikor elkezdik a munkát, körülbelül a kezdők fele 1-2 éven belül otthagyja a pályát. Ezekkel a tendenciákkal kapcsolatban még a Klebelsberg Központ munkatársai is igen borúlátók, egy tavalyi egyeztetésen körülbelül 2025-re prognosztizálták, hogy nagyon nagy gond lesz az pedagógushiány. A PDSZ szerint előbb" - mondta.
Hullafáradt és végzettség nélküli tanárok? Drámai lehet a helyzet az iskolákban
Több ezer pedagógus hiányzik a magyar iskolákból. Tanítás helyett gyermekmegőrzés, hullafáradt kollégák és végzettség nélküli oktatók, ezek lehetnek a jövő magyar iskolájának kulcsfogalmai - mondta a Klubrádiónak Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője. Pilz Olivér a Klubrádiónak azt mondta, a fizetések nem úgy alakulnak, ahogy azt a kormány szajkózza, folyamatos béremelést emlegetve.
Több tízezer forintot veszítenek a pedagógusok a bértábla alapjának bebetonozása miatt
2019-ben is az 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg a pedagógusok bérét, hiába kéri évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor kidolgozott számítási módhoz, és a mindenkori minimálbér legyen a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fizetésnek alapja.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
