Kell-e beszélni a szexuális sokszínűségről az iskolában?

A németországi Baden-Württemberg tartomány kormánya felvenné a szexuális sokszínűség elfogadására nevelést a...

  • MTI
Stiller Ákos

A németországi Baden-Württemberg tartomány kormánya felvenné a szexuális sokszínűség elfogadására nevelést a közoktatási tantervbe. A katolikus és az evangélikus egyház pénteken bírálta a kezdeményezést, és korábban egy online petíció is indult ellene, amelyhez több tízezren csatlakoztak azután, hogy a héten nyilvánosan vállalta homoszexualitását egy volt válogatott labdarúgó.

A Zöldek és a szociáldemokrata párt (SPD) tartományi koalíciós kormányának elképzelése szerint a 2015-ben életbe lépő közoktatási tervben rögzíteni kell az alapelvek között a nevelést a szexuális sokszínűség elfogadására, és az iskolai oktatásban meg kell ismertetni a tanulókkal a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális emberek együttélésének, illetve a velük együttélés különböző formáit. 

 "Sok iskolában gond a homoszexuálisok kirekesztése" - mondta Andreas Stoch kulturális miniszter, az SPD politikusa a Focus című hírmagazinnak. A tárca még dolgozik az új közoktatási terven, ezért még nincsenek konkrét elképzelések arról, hogy miként építsék be az új elemet az iskolai oktatásba. Elképzelhető például, hogy amikor német irodalom órán egy homoszexuális író munkásságát elemzik, akkor a tanár nemcsak a szerző műveiről, hanem a nemi önazonosságáról is beszélget a tanulókkal - mondta Andreas Stoch a Focus online kiadásában pénteken megjelent összeállítás szerint.

A tanárok önállóan dönthetnek majd arról, hogy melyik évfolyamban, hány éves kortól érintik a szexuális sokszínűség témáját. Egy osztályban, amelynek valamely tagját azonos nemű szülőpár neveli, a tanárnak az osztály életkorának megfelelő módon kellene beszélnie a tanulókkal erről a családi szerkezetről, azzal a céllal, hogy ne érje megkülönböztetés, kirekesztés a gyereket - mondta a miniszter.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.