Kell-e beszélni a szexuális sokszínűségről az iskolában?

A németországi Baden-Württemberg tartomány kormánya felvenné a szexuális sokszínűség elfogadására nevelést a...

  • MTI
Stiller Ákos

A németországi Baden-Württemberg tartomány kormánya felvenné a szexuális sokszínűség elfogadására nevelést a közoktatási tantervbe. A katolikus és az evangélikus egyház pénteken bírálta a kezdeményezést, és korábban egy online petíció is indult ellene, amelyhez több tízezren csatlakoztak azután, hogy a héten nyilvánosan vállalta homoszexualitását egy volt válogatott labdarúgó.

A Zöldek és a szociáldemokrata párt (SPD) tartományi koalíciós kormányának elképzelése szerint a 2015-ben életbe lépő közoktatási tervben rögzíteni kell az alapelvek között a nevelést a szexuális sokszínűség elfogadására, és az iskolai oktatásban meg kell ismertetni a tanulókkal a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális emberek együttélésének, illetve a velük együttélés különböző formáit. 

 "Sok iskolában gond a homoszexuálisok kirekesztése" - mondta Andreas Stoch kulturális miniszter, az SPD politikusa a Focus című hírmagazinnak. A tárca még dolgozik az új közoktatási terven, ezért még nincsenek konkrét elképzelések arról, hogy miként építsék be az új elemet az iskolai oktatásba. Elképzelhető például, hogy amikor német irodalom órán egy homoszexuális író munkásságát elemzik, akkor a tanár nemcsak a szerző műveiről, hanem a nemi önazonosságáról is beszélget a tanulókkal - mondta Andreas Stoch a Focus online kiadásában pénteken megjelent összeállítás szerint.

A tanárok önállóan dönthetnek majd arról, hogy melyik évfolyamban, hány éves kortól érintik a szexuális sokszínűség témáját. Egy osztályban, amelynek valamely tagját azonos nemű szülőpár neveli, a tanárnak az osztály életkorának megfelelő módon kellene beszélnie a tanulókkal erről a családi szerkezetről, azzal a céllal, hogy ne érje megkülönböztetés, kirekesztés a gyereket - mondta a miniszter.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.