A szakgimnáziumokban bevezetett integrált természettudományi tárgynak idén sem lesz kidolgozott tanári segédanyaga, foglalkozásterve, tankönyvei.
Tavaly szeptemberben vezették be a szakgimnáziumok kilencedik évfolyamán új tantárgyként, átfogó előkészítés nélkül a fizika, biológia, kémia, földrajz tárgyakat integráló komplex természettudományt - az alapvetően jó kezdeményezés a elrontott bevezetésen bukott el. A Népszavának nyilatkozó oktatók úgy látják: a science tárgy minden, csak nem integrált, a vonatkozó pedagógiai segédanyagok híján az elméletileg összevont órákon ugyanúgy biológia, kémia, stb. témákat oktatnak, amelyek a gyakorlatban nincsenek érdemben összekapcsolva.
Nem valószínű, hogy idén szeptembertől változna a helyzet: a Népszava szerint az iskolákban lényegében az eddigi séma alapján kezdték összeállítani a 2017/2018-as tanévre vonatkozó tanterveket, mivel továbbra sem kaptak iránymutatást az oktatásirányítástól.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet azt közölte: jelenleg is zajlik a tantárgyhoz kapcsolódó pedagógiai rendszerfejlesztés, tizenkét tananyagleírás és a hozzájuk kapcsolódó részletes foglalkozástervek, valamint tíz digitális tananyag készül. A fejlesztés szempontjairól nem árultak el részleteket, ahogy azt sem tudni, mikorra várható a szakmai anyagok megjelenése.
Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint az elmúlt tanévben teljesen a pedagógusokra volt bízva, hogyan oldják meg az új tárgy oktatását, de mivel a tanárok szakspecifikusak, nem igazán tudtak átállni a természettudományok integrált oktatására, átfogó felkészítés egyik iskolában sem valósult meg.
Nehezen boldogulnak a tanárok az új tantárggyal
A tanárok többsége nem volt felkészülve a komplex természettudomány oktatására - írja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) felmérése alapján a Magyar Hírlap a csütörtöki számában. A felmérés azt vizsgálta, hogy miként oldották meg a tanárok a szakgimnáziumokban 2016 szeptemberében új tantárgyként bevezetett komplex természettudomány tanítását az első időszakban.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
