Csúfos kudarc az új tantárgy bevezetése, még mindig nincsenek tananyagok

A szakgimnáziumokban bevezetett integrált természettudományi tárgynak idén sem lesz kidolgozott tanári segédanyaga, foglalkozásterve, tankönyvei.

  • Eduline
Shutterstock

Tavaly szeptemberben vezették be a szakgimnáziumok kilencedik évfolyamán új tantárgyként, átfogó előkészítés nélkül a fizika, biológia, kémia, földrajz tárgyakat integráló komplex természettudományt - az alapvetően jó kezdeményezés a elrontott bevezetésen bukott el. A Népszavának nyilatkozó oktatók úgy látják: a science tárgy minden, csak nem integrált, a vonatkozó pedagógiai segédanyagok híján az elméletileg összevont órákon ugyanúgy biológia, kémia, stb. témákat oktatnak, amelyek a gyakorlatban nincsenek érdemben összekapcsolva.

Nem valószínű, hogy idén szeptembertől változna a helyzet: a Népszava szerint az iskolákban lényegében az eddigi séma alapján kezdték összeállítani a 2017/2018-as tanévre vonatkozó tanterveket, mivel továbbra sem kaptak iránymutatást az oktatásirányítástól.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet azt közölte: jelenleg is zajlik a tantárgyhoz kapcsolódó pedagógiai rendszerfejlesztés, tizenkét tananyagleírás és a hozzájuk kapcsolódó részletes foglalkozástervek, valamint tíz digitális tananyag készül. A fejlesztés szempontjairól nem árultak el részleteket, ahogy azt sem tudni, mikorra várható a szakmai anyagok megjelenése.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint az elmúlt tanévben teljesen a pedagógusokra volt bízva, hogyan oldják meg az új tárgy oktatását, de mivel a tanárok szakspecifikusak, nem igazán tudtak átállni a természettudományok integrált oktatására, átfogó felkészítés egyik iskolában sem valósult meg.

Nehezen boldogulnak a tanárok az új tantárggyal

A tanárok többsége nem volt felkészülve a komplex természettudomány oktatására - írja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) felmérése alapján a Magyar Hírlap a csütörtöki számában. A felmérés azt vizsgálta, hogy miként oldották meg a tanárok a szakgimnáziumokban 2016 szeptemberében új tantárgyként bevezetett komplex természettudomány tanítását az első időszakban.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.