Feltűnően sok roma diák tanul speciális iskolákban

A roma gyerekek diszkriminációja gyakori a csehországi iskolákban - állapította meg a csehországi romák 2016-os helyzetéről készített szakértői jelentés, amelyet hétfőn fogadott el a cseh kormány.

  • MTI
pixabay

"A roma tanulók az oktatási folyamatban gyakran találkoznak diszkriminációval és  szegregációval, és sok esetben a többségtől elkülönítve oktatják őket alacsonyabb minőségi követelményekkel" - idézi a jelentést a CTK hírügynökség. A dokumentumban megfogalmazott szakértői vélemény szerint a gyermekek jövője szempontjából viszont meghatározó jelentőségű, hogy milyen alapoktatásban részesülnek, mert ennek alapján tudnak tovább tanulni vagy munkát szerezni megélhetésükhöz. 

Csehországban az általános iskolákban mintegy 34 ezer roma gyermek tanul, ami az összes tanuló 3,7 százaléka. Az úgynevezett speciális iskolákban, amelyekben a minőségi elvárások és követelmények alacsonyabbak, mint a normális általános iskolákban, mintegy 5000 a roma gyermekek száma, ami az összes roma tanuló mintegy 15 százaléka. Ezt az arányt a szakértők indokolatlanul magasnak tartják. A helyzetet évek óta bírálják a nemzetközi jogvédő szervezetek is.

Számos iskolában szándékosan elkülönítik a roma gyermekeket és külön osztályokban oktatják őket, amit a jogvédők diszkriminációnak és szegregációnak minősítenek. A kimutatások szerint Csehországban 83 olyan általános iskola van, ahol a roma gyermekek alkotják a tanulók több mint felét, 136 iskolában arányuk 25 és 50 százalék között mozog. Ilyen osztályokba jár a romák egynegyede. 

"A roma gyerekeket az iskolák gyakran szándékosan elutasítják. Nem hivatalosan, szóban közlik a szülőkkel, hogy az iskola tanulóinak létszáma elérte a maximumot, az iskola megtelt, és gyermekük felvételét ezért már nem tudják megoldani. Ilyen nem hivatalos elutasítással az óvodákban is találkozni" - olvasható a jelentésben a cseh emberi jogok biztosának vizsgálataira hivatkozva. 

Csehországban a legutóbbi (2011) népszámláláskor csak mintegy 12 ezer személy vallotta magát romának, de a szakértői becslések szerint számuk mintegy 250 ezerre tehető. A romák a legnagyobb számban Északnyugat-Csehországban és Morva-Sziléziában élnek. 

A tízmilliós Csehországban a 2011-es népszámláláskor csak a megkérdezettek mintegy 60 százaléka töltötte ki a nemzetiségi hovatartozás rovatot, míg negyven százalék üresen hagyta. Az illetékes hatóságok most azt fontolgatják, hogy a következő, 2021-es népszámláláskor már nem fognak rákérdezni az állampolgárok nemzetiségére.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.