Így döntik el, iskolaérett-e egy hatéves gyerek

Debrecenben a hatodik életévüket betöltött gyerekek harmada tölt egy extra évet az óvodában iskolakezdés előtt.

  • Eduline
MTI / Bruzák Noémi

A szülőknek sokszor komoly dilemmát jelent, hogy mikor engedjék iskolába a gyereküket – írja a Dehír. Ha augusztus végéig betölti a hatodik életévét, szeptembertől iskolaköteles a gyermek, de csak akkor, ha elég érett.

Tízből kilenc gyerek a szociális éretlenség miatt marad az oviban, azaz a gyermek még túl játékos, nem tud kitartóan, hosszabb ideig figyelni. Az óvónők és a szülők egyeztetnek erről, de a végső döntést az óvodavezető hozza meg.

Egy képességméréssel állapítjuk meg azt, hogy nekünk mi lenne a javaslatunk, és az alapján egy konzultációval hozzuk meg a döntést – mondta a lapnak Sárkányné Gazda Ágota, a Boldogfalva Óvoda vezetője.

Amennyiben a szülő nem ért egyet az óvodavezető döntésével, az illetékes szakértői bizottsághoz fordulhat. Ha a gyerek augusztus végéig a hetedik életévét is betölti, de kérdéses az iskolaérettség, szintén a bizottság hoz döntést.

Ezek az ország legjobb általános iskolái: itt a friss lista

A hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola, a dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola, a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola, az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola - állami és egyházi iskola, valamint egyetemi gyakorlóiskola is szerepel a kiemelkedő teljesítményű iskolák listáján.

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.