Többet keresnének a tanárok, ha a pedagóguskar ötleteit elfogadná a kormány

Visszaállítanák a minimálbérhez igazított bértáblát, cafetériával motiválnák a pedagógusokat, a béremelés utolsó részletét mindenkinek, határozatlan időre megadnák - így változtatna a pedagógusok bérezésén a Nemzeti Pedagóguskar (NPK).

  • Eduline
Túry Gergely

Az NPK szerint fontos lenne, hogy a több lépcsőben megvalósult pedagógus-béremelés eredményei tartósan megmaradjanak, de "az elvet veszélyeztetve érezzük". "A pedagógus bérek a korábbinál jóval magasabbak, de nem arányosak a feladatokkal, és a garantált bérminimum körüli kezdő bérek nem teszik vonzóvá a pedagógus pályát" - írják közleményükben.

A szervezet ezért a következő lépéseket javasolja:

1. A szeptembertől érvényes differenciálási lehetőség helyett az utolsó béremelés-részlet eredeti tervek szerinti, határozatlan idejű biztosítása minden pedagógus számára.

2. A törvényben eredetileg rögzített garantált illetmény visszaállítása, a negatív eltérítés megszüntetése.

3. A valódi differenciálás lehetőségének biztosítása erre a célra szánt keretből, és a pótlékok differenciálását szolgáló források garantálása.

4. Az anyagi motiváció (jutalmazás, kafetéria) forrásának biztosítása az állami és önkormányzati intézményekben.

5. A költségvetésben meghatározott vetítési alap inflációkövető emelése a 2014 óta eltelt időszak, majd automatikusan az előző év adatai alapján.

6. A vetítési alap évenkénti újratárgyalása és lehetőség szerinti emelése.

7. Hosszú távon a minimálbérhez igazított illetményalap visszavezetése.

Kellemetlen meglepetés a tanároknak: 87 ezer forinttal kereshetne többet egy pályakezdő tanár, ha...

Ha nem szakították volna el minimálbértől a pedagógusok bértábláját. Havi 87 600 forintot, vagyis évi több mint egymillió forintot veszítenek a pályakezdő pedagógusok 2018-ban a néhány éve megváltoztatott bérszámítás miatt - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) „A minimálbér 2018-ban 138 000 Ft.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.