Lerövidíthetik a nyári szünetet? Erre senki nem készült fel a pedagóguskar elnöke szerint

Sem az iskolák, sem a társadalom nem készült fel a nyári szünet rövidítésére - nyilatkozta a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke a Magyar Időknek.

  • eduline/mti
MTI / Czimbal Gyula
Horváth Péter a lap csütörtöki számában elmondta: a Köznevelési Kerekasztal a PISA-felmérés eredményének értékelését követően elkészülő ajánlásában többek között a pedagógus- és továbbképzés átalakítását, a tartalomfejlesztést, valamint a módszertan átgondolását javasolja majd a kormánynak.

Rövidebb nyári szünet?

A pedagóguskar elnöke a tanévi struktúra átalakításán belül a nyári szünet rövidítéséről úgy vélte, egyelőre sem az iskolák, sem a magyar társadalom nem készült fel erre. Az a hivatkozás, hogy a gyerekek nyáron túl sokat vannak felügyelet nélkül, lehet, hogy valós, de tanév közben sokkal nehezebb megoldani a családoknak ezt a problémát - mondta, hozzátéve, hogy az egésznapos iskolát pedig abban az esetben tartja jó megoldásnak, ha arról az intézmények maguk dönthetnek.

Rendkívüli: 2019-től jöhet a rövidebb nyári szünet

Horváth Péter az új állami intézményfenntartó rendszerről elmondta, még nincsenek jelei annak, hogy a döntéshozatal valóban közelebb került az igazgatóságokhoz, a működést csak most vették át a tankerületek.

Az elnök pozitív tapasztalatnak nevezte ugyanakkor, hogy tavaly sikerült stabilizálni az intézményfenntartó központ költségvetését, megszűnt az adósságállomány. Ez óriási lépés - vélekedett, mivel lehetővé vált a tervezési munka és már nincsenek elmaradások a kifizetéseket illetően.

Tanári fizetések: emelni kellene az alapot

Az elnök végül a minimálbér-emelés miatti bérfeszültséggel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az NPK szerint elengedhetetlen, hogy 2018. január 1-jétől érdemben növekedjen a vetítési alap. Mindezt azzal indokolta, hogy a 2013-as jogszabályban a mindenkori minimálbér 180 százalékát jelentette az illetményalap. Ez egy nem kirívóan magas, de elfogadható szám volt. Ugyanakkor, mivel a vetítési alap befagyott 2014. január 1-jétől, és a béremelést végül több lépcsőben kezdték megvalósítani, ez jelen pillanatban már csak 140 százalék. A pedagógustársadalom presztízse tehát csökkent, hiába vezette be a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjat - mondta.

Bejelentették: jövőre is emelkedik a pedagógusok bére
Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.