Lerövidíthetik a nyári szünetet? Erre senki nem készült fel a pedagóguskar elnöke szerint

Sem az iskolák, sem a társadalom nem készült fel a nyári szünet rövidítésére - nyilatkozta a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke a Magyar Időknek.

  • eduline/mti
MTI / Czimbal Gyula
Horváth Péter a lap csütörtöki számában elmondta: a Köznevelési Kerekasztal a PISA-felmérés eredményének értékelését követően elkészülő ajánlásában többek között a pedagógus- és továbbképzés átalakítását, a tartalomfejlesztést, valamint a módszertan átgondolását javasolja majd a kormánynak.

Rövidebb nyári szünet?

A pedagóguskar elnöke a tanévi struktúra átalakításán belül a nyári szünet rövidítéséről úgy vélte, egyelőre sem az iskolák, sem a magyar társadalom nem készült fel erre. Az a hivatkozás, hogy a gyerekek nyáron túl sokat vannak felügyelet nélkül, lehet, hogy valós, de tanév közben sokkal nehezebb megoldani a családoknak ezt a problémát - mondta, hozzátéve, hogy az egésznapos iskolát pedig abban az esetben tartja jó megoldásnak, ha arról az intézmények maguk dönthetnek.

Rendkívüli: 2019-től jöhet a rövidebb nyári szünet

Horváth Péter az új állami intézményfenntartó rendszerről elmondta, még nincsenek jelei annak, hogy a döntéshozatal valóban közelebb került az igazgatóságokhoz, a működést csak most vették át a tankerületek.

Az elnök pozitív tapasztalatnak nevezte ugyanakkor, hogy tavaly sikerült stabilizálni az intézményfenntartó központ költségvetését, megszűnt az adósságállomány. Ez óriási lépés - vélekedett, mivel lehetővé vált a tervezési munka és már nincsenek elmaradások a kifizetéseket illetően.

Tanári fizetések: emelni kellene az alapot

Az elnök végül a minimálbér-emelés miatti bérfeszültséggel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az NPK szerint elengedhetetlen, hogy 2018. január 1-jétől érdemben növekedjen a vetítési alap. Mindezt azzal indokolta, hogy a 2013-as jogszabályban a mindenkori minimálbér 180 százalékát jelentette az illetményalap. Ez egy nem kirívóan magas, de elfogadható szám volt. Ugyanakkor, mivel a vetítési alap befagyott 2014. január 1-jétől, és a béremelést végül több lépcsőben kezdték megvalósítani, ez jelen pillanatban már csak 140 százalék. A pedagógustársadalom presztízse tehát csökkent, hiába vezette be a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjat - mondta.

Bejelentették: jövőre is emelkedik a pedagógusok bére
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna