Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Több hónapos munka elé néznek azok a pedagógusok, akik részt vesznek a 2015-ös minősítési eljárásban. Az e-portfólió feltöltése előtt ugyanis töménytelen mennyiségű feladat zúdul a nyakukba: dokumentumokat kell gyűjteniük, reflexiókat készíteniük, óraterveket és a csoportprofilt kell írniuk. Az Oktatási Hivatal útmutatója szerint a tanároknak a munka végén fel kell tenniük a kérdést: olyan-e az elkészített portfólió, amelyre joggal lehetnek büszkék?
Az Oktatási Hivatal részletes útmutatóval terelgeti a pedagógusokat: a tájékoztató szerint először a nevelő-oktató munka dokumentumaira célszerű koncentrálni, mert ezek adják az e-portfólió gerincét.
Emellett "érdemes rögtön azonosítani azokat a dokumentumokat, amelyekkel már rendelkezik: például tanúsítványok, jó gyakorlat leírása, iskolai rendezvények dokumentumai és minden más, amelyekhez már csak reflexiókat kell csatolnia” - javasolják. A szabadon választható dokumentumok gyűjtésébe is érdemes már a munka elején belefogni.
Dokumentumok gyűjtése, elkészítése és válogatása
A dokumentumokat az online felület e-munkaportfóliójában is gyűjteni lehet. Ha a pedagógusnak még évei vannak az e-portfólió elkészítésére, akkor érdemes mindenből, amiből csak lehetséges, több dokumentumot elhelyezni egy munkaportfólióba, hogy később legyen majd lehetősége válogatni.
Az óravázlatokhoz, foglalkozástervekhez szükséges dokumentumok gyűjtését is érdemes minél hamarabb elkezdeni - beleértve a tanulók munkáit is, amelyeket a pedagógus fel szeretne használni. A papírokat jó, ha rögtön szkenneli is, hogy ez ne maradjon az utolsó pillanatra – itt minden pedagógusnak külön oda kell figyelnie rá, hogy kitakarja a diák nevét, így gondoskodva az anonimitásról.

Ezután következhet a válogatás: ha a pedagógusnak egy-egy alap- vagy szabadon választható dokumentumból több is van, érdemes átnézni az egyes kompetenciák értékelési táblázatait, valamint megnézni az e-portfólió egészét is - hogy mennyire ad kiegyensúlyozott képet a munkájáról -, és ez alapján kiválasztani a megfelelő iratokat.
Reflexiók és végleges formába öntés
Mivel a reflexiók világítják meg azt, hogy a pedagógus mit miért csinál, milyen pedagógiai nézetek és tudásanyag alapján végzi a munkáját, az e-portfólió értékelése során sokat számít, mit ír le jegyzeteiben. Éppen ezért nem árt többször áttekinteni azokat.
Ebben a következő, az Oktatási Hivatal által összeállított kérdéssor is segíthet: „A pedagógiai helyzet/probléma leírása pontos és szakszerű-e? A reflexió puszta leírás vagy olyan leírás, amelyet elemzés, érvelés és értékelés is követ? Az elemzés, érvelés, értékelés tényekkel megfelelően alá van-e támasztva? Figyelembe veszi-e az elemzésnél a körülményeket, a kontextust? Az elemzésben/érvelésben elvekre, szakmai tudására támaszkodik-e? Figyelembe veszi-e az etikai szempontokat? Figyelembe veszi-e – ha vannak – a külső visszajelzéseket? Kritikusan értékeli-e a gyakorlatát? Elég világos és szabatos-e a megfogalmazás? A megfelelő szakmai nyelvezetet használja-e?”
Az egyéb dokumentumok elkészítése, kitöltése
A pedagógusnak többek között eredetiségnyilatkozatot, szakmai önéletrajzot, az intézményi környezet, illetve – ha úgy dönt – az önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását tartalmazó dokumentumot és a szakmai életút értékelését is fel kell töltenie. Mesterpedagógusi és kutatótanári minősítésnél a pedagógiai szakmai tevékenységeket is be kell mutatni. Ha a pedagógus végig az e-portfólió felületén dolgozott, akkor ezek nagy részét már a munkaportfólióba történő belépéskor ki kellett töltenie.
A teljes anyag feltöltése
A dokumentumokat sorban lehet csak feltölteni: a csoportprofilhoz két tematikus terv tartozik, és a tematikus tervekhez 3, illetve 7 óra- vagy foglalkozástervet kell feltölteni. Végül érdemes még egyszer átnézni a portfóliót, illetve megmutatni egy másik kollégának, aki „tiszta szemmel” át tudja nézni.
Az ellenőrzéskor az Oktatási Hivatal szerint érdemes ezen a kérdéssoron végigmenni: „Tartalmazza-e a kompetenciák bizonyítására az összes alapdokumentumot? A szabadon választott dokumentumok elősegítik-e azt, hogy az értékelők az Ön pedagógiai munkásságáról a lehető leghitelesebb és legteljesebb képet alkothassák? Van-e még valami, amit csatolni kellene? Van-e olyan dokumentum, amely nem nyújt a többihez képest új információt, tehát felesleges az e-portfólióban? A reflektív jegyzetek megfelelően megvilágítják-e az Ön gyakorlatának alapelveit? Minden dokumentum a megadott terjedelmi keretek között maradt-e? Mindegyik megfelel-e a megadott formai kritériumoknak? A dokumentumokban nem maradtak-e elírások, hibák, az összefüggő szövegek koherensek, világosak, nyelvezetük szakszerű? Mindegyik dokumentum megnyitható-e, a megfelelő formátumban került-e feltöltésre, a szkennelt dokumentumok jól olvashatók, ha van videó feltöltve valahová, annak kép- és hangminősége megfelelő, a videó elérhető? Az e-portfólió hiteles és átfogó képet nyújt-e az Ön pedagógiai munkásságáról, eredményeiről? Olyan munka-e az e-portfólió, amelyre Ön joggal lehet büszke?"
A tanári portfólióról szóló cikkeinket itt találjátok, az életpályamodellről pedig itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).