Több hónapos munka elé néznek azok a pedagógusok, akik részt vesznek a 2015-ös minősítési eljárásban. Az e-portfólió feltöltése előtt ugyanis töménytelen mennyiségű feladat zúdul a nyakukba: dokumentumokat kell gyűjteniük, reflexiókat készíteniük, óraterveket és a csoportprofilt kell írniuk. Az Oktatási Hivatal útmutatója szerint a tanároknak a munka végén fel kell tenniük a kérdést: olyan-e az elkészített portfólió, amelyre joggal lehetnek büszkék?
Az Oktatási Hivatal részletes útmutatóval terelgeti a pedagógusokat: a tájékoztató szerint először a nevelő-oktató munka dokumentumaira célszerű koncentrálni, mert ezek adják az e-portfólió gerincét.
Emellett "érdemes rögtön azonosítani azokat a dokumentumokat, amelyekkel már rendelkezik: például tanúsítványok, jó gyakorlat leírása, iskolai rendezvények dokumentumai és minden más, amelyekhez már csak reflexiókat kell csatolnia” - javasolják. A szabadon választható dokumentumok gyűjtésébe is érdemes már a munka elején belefogni.
Dokumentumok gyűjtése, elkészítése és válogatása
A dokumentumokat az online felület e-munkaportfóliójában is gyűjteni lehet. Ha a pedagógusnak még évei vannak az e-portfólió elkészítésére, akkor érdemes mindenből, amiből csak lehetséges, több dokumentumot elhelyezni egy munkaportfólióba, hogy később legyen majd lehetősége válogatni.
Az óravázlatokhoz, foglalkozástervekhez szükséges dokumentumok gyűjtését is érdemes minél hamarabb elkezdeni - beleértve a tanulók munkáit is, amelyeket a pedagógus fel szeretne használni. A papírokat jó, ha rögtön szkenneli is, hogy ez ne maradjon az utolsó pillanatra – itt minden pedagógusnak külön oda kell figyelnie rá, hogy kitakarja a diák nevét, így gondoskodva az anonimitásról.
Ezután következhet a válogatás: ha a pedagógusnak egy-egy alap- vagy szabadon választható dokumentumból több is van, érdemes átnézni az egyes kompetenciák értékelési táblázatait, valamint megnézni az e-portfólió egészét is - hogy mennyire ad kiegyensúlyozott képet a munkájáról -, és ez alapján kiválasztani a megfelelő iratokat.
Reflexiók és végleges formába öntés
Mivel a reflexiók világítják meg azt, hogy a pedagógus mit miért csinál, milyen pedagógiai nézetek és tudásanyag alapján végzi a munkáját, az e-portfólió értékelése során sokat számít, mit ír le jegyzeteiben. Éppen ezért nem árt többször áttekinteni azokat.
Ebben a következő, az Oktatási Hivatal által összeállított kérdéssor is segíthet: „A pedagógiai helyzet/probléma leírása pontos és szakszerű-e? A reflexió puszta leírás vagy olyan leírás, amelyet elemzés, érvelés és értékelés is követ? Az elemzés, érvelés, értékelés tényekkel megfelelően alá van-e támasztva? Figyelembe veszi-e az elemzésnél a körülményeket, a kontextust? Az elemzésben/érvelésben elvekre, szakmai tudására támaszkodik-e? Figyelembe veszi-e az etikai szempontokat? Figyelembe veszi-e – ha vannak – a külső visszajelzéseket? Kritikusan értékeli-e a gyakorlatát? Elég világos és szabatos-e a megfogalmazás? A megfelelő szakmai nyelvezetet használja-e?”
Az egyéb dokumentumok elkészítése, kitöltése
A pedagógusnak többek között eredetiségnyilatkozatot, szakmai önéletrajzot, az intézményi környezet, illetve – ha úgy dönt – az önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását tartalmazó dokumentumot és a szakmai életút értékelését is fel kell töltenie. Mesterpedagógusi és kutatótanári minősítésnél a pedagógiai szakmai tevékenységeket is be kell mutatni. Ha a pedagógus végig az e-portfólió felületén dolgozott, akkor ezek nagy részét már a munkaportfólióba történő belépéskor ki kellett töltenie.
A teljes anyag feltöltése
A dokumentumokat sorban lehet csak feltölteni: a csoportprofilhoz két tematikus terv tartozik, és a tematikus tervekhez 3, illetve 7 óra- vagy foglalkozástervet kell feltölteni. Végül érdemes még egyszer átnézni a portfóliót, illetve megmutatni egy másik kollégának, aki „tiszta szemmel” át tudja nézni.
Az ellenőrzéskor az Oktatási Hivatal szerint érdemes ezen a kérdéssoron végigmenni: „Tartalmazza-e a kompetenciák bizonyítására az összes alapdokumentumot? A szabadon választott dokumentumok elősegítik-e azt, hogy az értékelők az Ön pedagógiai munkásságáról a lehető leghitelesebb és legteljesebb képet alkothassák? Van-e még valami, amit csatolni kellene? Van-e olyan dokumentum, amely nem nyújt a többihez képest új információt, tehát felesleges az e-portfólióban? A reflektív jegyzetek megfelelően megvilágítják-e az Ön gyakorlatának alapelveit? Minden dokumentum a megadott terjedelmi keretek között maradt-e? Mindegyik megfelel-e a megadott formai kritériumoknak? A dokumentumokban nem maradtak-e elírások, hibák, az összefüggő szövegek koherensek, világosak, nyelvezetük szakszerű? Mindegyik dokumentum megnyitható-e, a megfelelő formátumban került-e feltöltésre, a szkennelt dokumentumok jól olvashatók, ha van videó feltöltve valahová, annak kép- és hangminősége megfelelő, a videó elérhető? Az e-portfólió hiteles és átfogó képet nyújt-e az Ön pedagógiai munkásságáról, eredményeiről? Olyan munka-e az e-portfólió, amelyre Ön joggal lehet büszke?"
A tanári portfólióról szóló cikkeinket itt találjátok, az életpályamodellről pedig itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
