Több hónapos munka elé néznek azok a pedagógusok, akik részt vesznek a 2015-ös minősítési eljárásban. Az e-portfólió feltöltése előtt ugyanis töménytelen mennyiségű feladat zúdul a nyakukba: dokumentumokat kell gyűjteniük, reflexiókat készíteniük, óraterveket és a csoportprofilt kell írniuk. Az Oktatási Hivatal útmutatója szerint a tanároknak a munka végén fel kell tenniük a kérdést: olyan-e az elkészített portfólió, amelyre joggal lehetnek büszkék?
Az Oktatási Hivatal részletes útmutatóval terelgeti a pedagógusokat: a tájékoztató szerint először a nevelő-oktató munka dokumentumaira célszerű koncentrálni, mert ezek adják az e-portfólió gerincét.
Emellett "érdemes rögtön azonosítani azokat a dokumentumokat, amelyekkel már rendelkezik: például tanúsítványok, jó gyakorlat leírása, iskolai rendezvények dokumentumai és minden más, amelyekhez már csak reflexiókat kell csatolnia” - javasolják. A szabadon választható dokumentumok gyűjtésébe is érdemes már a munka elején belefogni.
Dokumentumok gyűjtése, elkészítése és válogatása
A dokumentumokat az online felület e-munkaportfóliójában is gyűjteni lehet. Ha a pedagógusnak még évei vannak az e-portfólió elkészítésére, akkor érdemes mindenből, amiből csak lehetséges, több dokumentumot elhelyezni egy munkaportfólióba, hogy később legyen majd lehetősége válogatni.
Az óravázlatokhoz, foglalkozástervekhez szükséges dokumentumok gyűjtését is érdemes minél hamarabb elkezdeni - beleértve a tanulók munkáit is, amelyeket a pedagógus fel szeretne használni. A papírokat jó, ha rögtön szkenneli is, hogy ez ne maradjon az utolsó pillanatra – itt minden pedagógusnak külön oda kell figyelnie rá, hogy kitakarja a diák nevét, így gondoskodva az anonimitásról.
Ezután következhet a válogatás: ha a pedagógusnak egy-egy alap- vagy szabadon választható dokumentumból több is van, érdemes átnézni az egyes kompetenciák értékelési táblázatait, valamint megnézni az e-portfólió egészét is - hogy mennyire ad kiegyensúlyozott képet a munkájáról -, és ez alapján kiválasztani a megfelelő iratokat.
Reflexiók és végleges formába öntés
Mivel a reflexiók világítják meg azt, hogy a pedagógus mit miért csinál, milyen pedagógiai nézetek és tudásanyag alapján végzi a munkáját, az e-portfólió értékelése során sokat számít, mit ír le jegyzeteiben. Éppen ezért nem árt többször áttekinteni azokat.
Ebben a következő, az Oktatási Hivatal által összeállított kérdéssor is segíthet: „A pedagógiai helyzet/probléma leírása pontos és szakszerű-e? A reflexió puszta leírás vagy olyan leírás, amelyet elemzés, érvelés és értékelés is követ? Az elemzés, érvelés, értékelés tényekkel megfelelően alá van-e támasztva? Figyelembe veszi-e az elemzésnél a körülményeket, a kontextust? Az elemzésben/érvelésben elvekre, szakmai tudására támaszkodik-e? Figyelembe veszi-e az etikai szempontokat? Figyelembe veszi-e – ha vannak – a külső visszajelzéseket? Kritikusan értékeli-e a gyakorlatát? Elég világos és szabatos-e a megfogalmazás? A megfelelő szakmai nyelvezetet használja-e?”
Az egyéb dokumentumok elkészítése, kitöltése
A pedagógusnak többek között eredetiségnyilatkozatot, szakmai önéletrajzot, az intézményi környezet, illetve – ha úgy dönt – az önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását tartalmazó dokumentumot és a szakmai életút értékelését is fel kell töltenie. Mesterpedagógusi és kutatótanári minősítésnél a pedagógiai szakmai tevékenységeket is be kell mutatni. Ha a pedagógus végig az e-portfólió felületén dolgozott, akkor ezek nagy részét már a munkaportfólióba történő belépéskor ki kellett töltenie.
A teljes anyag feltöltése
A dokumentumokat sorban lehet csak feltölteni: a csoportprofilhoz két tematikus terv tartozik, és a tematikus tervekhez 3, illetve 7 óra- vagy foglalkozástervet kell feltölteni. Végül érdemes még egyszer átnézni a portfóliót, illetve megmutatni egy másik kollégának, aki „tiszta szemmel” át tudja nézni.
Az ellenőrzéskor az Oktatási Hivatal szerint érdemes ezen a kérdéssoron végigmenni: „Tartalmazza-e a kompetenciák bizonyítására az összes alapdokumentumot? A szabadon választott dokumentumok elősegítik-e azt, hogy az értékelők az Ön pedagógiai munkásságáról a lehető leghitelesebb és legteljesebb képet alkothassák? Van-e még valami, amit csatolni kellene? Van-e olyan dokumentum, amely nem nyújt a többihez képest új információt, tehát felesleges az e-portfólióban? A reflektív jegyzetek megfelelően megvilágítják-e az Ön gyakorlatának alapelveit? Minden dokumentum a megadott terjedelmi keretek között maradt-e? Mindegyik megfelel-e a megadott formai kritériumoknak? A dokumentumokban nem maradtak-e elírások, hibák, az összefüggő szövegek koherensek, világosak, nyelvezetük szakszerű? Mindegyik dokumentum megnyitható-e, a megfelelő formátumban került-e feltöltésre, a szkennelt dokumentumok jól olvashatók, ha van videó feltöltve valahová, annak kép- és hangminősége megfelelő, a videó elérhető? Az e-portfólió hiteles és átfogó képet nyújt-e az Ön pedagógiai munkásságáról, eredményeiről? Olyan munka-e az e-portfólió, amelyre Ön joggal lehet büszke?"
A tanári portfólióról szóló cikkeinket itt találjátok, az életpályamodellről pedig itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
