"Egy pályakezdő pedagógus kevesebbet fog keresni, mint egy szakmunkás"

„2018. január 1-től a garantált bérminimum 180 ezer forint felett lesz, vagyis egy főiskolát végzett, pályakezdő pedagógus kevesebbet fog keresni, mint egy szakmunkás” - mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

  • Eduline
MTI / Faludi Imre

A szakszervezeti vezető az ATV-nek azt mondta, „akinek van egy érettségije, egy szakmája, annak a garantált bérminimumot oda kell adni”, ennek az összege 180 ezer forint felett lesz 2018-tól, miközben a főiskolát végzett, pályakezdő pedagógusok fizetése 170-180 ezer forint körül van.

Galló Istvánné szerint a kormány 2013-ban azt ígérte, hogy a pedagógus béreket a mindenkori minimálbérhez igazítják, ezzel biztosítva a fizetés értékállóságát, később mégis elszakították a bértáblát a minimálbértől, a vetítési alap (amely a minimálbér szerepét átvette, ez alapján számolják ki a fizetéseket) pedig még egyszer sem emelkedett.

„Ha a kormány az eredeti ígéretét betartotta volna, egy gyakornoknak a fizetése 71 ezer forinttal lenne több. Most 170-180 ezer forint  körül van” - mondta, hozzátéve: február óta többször jelezték, hogy 30 százalékkal emelni kellene a vetítési alapot ahhoz, hogy a pedagógusok bére értékálló legyen, de a kormánytól egyértelműen nemleges választ kaptak.

Kellemetlen meglepetés érheti a tanárokat szeptemberben: nem mindenkinek emelkedik a bére

Hiába ígért 3,5 százalékos béremelést a tanároknak pedagógusnapi köszöntőjében Balog Zoltán erőforrásminiszter, egy jogszabálymódosítás miatt lesznek olyan pedagógusok, akiknek egy forinttal sem emelkedik majd a bérük szeptembertől. Sok pedagógust érhet kellemetlen meglepetés szeptembertől, nem mindenkinek emelkedik ugyanis a bére - hiába jelentette ki többször Palkovics László oktatási államtitkár és Balog Zoltán erőforrásminiszter, hogy szeptembertől újabb emelésre számíthatnak a tanárok, tanítók.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.