"Egy pályakezdő pedagógus kevesebbet fog keresni, mint egy szakmunkás"

„2018. január 1-től a garantált bérminimum 180 ezer forint felett lesz, vagyis egy főiskolát végzett, pályakezdő pedagógus kevesebbet fog keresni, mint egy szakmunkás” - mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

  • Eduline
MTI / Faludi Imre

A szakszervezeti vezető az ATV-nek azt mondta, „akinek van egy érettségije, egy szakmája, annak a garantált bérminimumot oda kell adni”, ennek az összege 180 ezer forint felett lesz 2018-tól, miközben a főiskolát végzett, pályakezdő pedagógusok fizetése 170-180 ezer forint körül van.

Galló Istvánné szerint a kormány 2013-ban azt ígérte, hogy a pedagógus béreket a mindenkori minimálbérhez igazítják, ezzel biztosítva a fizetés értékállóságát, később mégis elszakították a bértáblát a minimálbértől, a vetítési alap (amely a minimálbér szerepét átvette, ez alapján számolják ki a fizetéseket) pedig még egyszer sem emelkedett.

„Ha a kormány az eredeti ígéretét betartotta volna, egy gyakornoknak a fizetése 71 ezer forinttal lenne több. Most 170-180 ezer forint  körül van” - mondta, hozzátéve: február óta többször jelezték, hogy 30 százalékkal emelni kellene a vetítési alapot ahhoz, hogy a pedagógusok bére értékálló legyen, de a kormánytól egyértelműen nemleges választ kaptak.

Kellemetlen meglepetés érheti a tanárokat szeptemberben: nem mindenkinek emelkedik a bére

Hiába ígért 3,5 százalékos béremelést a tanároknak pedagógusnapi köszöntőjében Balog Zoltán erőforrásminiszter, egy jogszabálymódosítás miatt lesznek olyan pedagógusok, akiknek egy forinttal sem emelkedik majd a bérük szeptembertől. Sok pedagógust érhet kellemetlen meglepetés szeptembertől, nem mindenkinek emelkedik ugyanis a bére - hiába jelentette ki többször Palkovics László oktatási államtitkár és Balog Zoltán erőforrásminiszter, hogy szeptembertől újabb emelésre számíthatnak a tanárok, tanítók.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.