Félmilliós fizetéssel csábítják a települések az óvónőket? Ennyire nem nagy a baj

Akár pályakezdőknek is fizetne 350-520 ezer forintos bért a Borsod megyei Tornanádaska, ahol óvónőket keresnek. Az 520 ezer forintos összeg majdnem a háromszorosa annak, amit a közalkalmazotti bértábla egy főiskolai végzettségű, pályája elején járó óvónőnek kínál, ez ugyanis mindössze bruttó 177 ezer forint.

  • Eduline
Képünk illusztráció
MTI / Marjai János

A Magyar Nemzet azt írja, míg a 2015/2016-os tanév adatai szerint Borsodban 10,8 óvodás jutott egy óvónőre, addig például ez a szám Somogyban csak 9,6 volt. A közigazgatási állásokat összesítő kormányzati portálon 180 találatot lehetett látni pénteken, ha valaki az óvodapedagógust kereső hirdetéseket kívánta böngészni; ezek tizedét Borsodban adták fel. 

Bruttó félmilliós fizetésért keresnek óvónőt egy borsodi faluban

Bruttó 350 és 520 ezer forint közötti fizetésért keresnek óvónőt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornanádaskán. Az RTL Híradó riportjából kiderül: az állásról és az elérhető fizetésről a tornanádaskai polgármester az egyik közösségi oldalon írt. A helyi óvodába több mint 70 gyerek jár, óvodapedagógusból viszont nincs elég, a település akár pályakezdő óvónőt is felvenne.

"A tornanádaskai eset elszigetelt lehet, ennyire egyelőre nem riasztó az óvodapedagógus-hiány. Ugyanakkor évről évre rosszabb lehet a helyzet" – mondta Makár Barnabásné, a Pedagógusok Szakszervezete ügyvivői testületének tagja, aki maga is Borsodban dolgozott. Mint elmondta, amikor a hetvenes években nagy méretű óvodákat építettek jellemzően a nagyobb városokba, rengeteg óvónőt képeztek. Ám ez a korosztály hamarosan nyugdíjba megy, így egyre nagyobb probléma az óvodapedagógusi állások betöltetlensége.

Bár biztató, hogy az óvodapedagógusi szak a legnépszerűbbek között van a felsőoktatásban, közel sem biztos, hogy az itt végzők valóban óvónők is lesznek. "Sokan inkább elmennek Angliába bébiszitternek" – mondta a PSZ szakembere, hozzátéve: a tapasztalat azt mutatja, hogy kevés óvodapedagógus és pedagógus marad a pályán.

Hány tanár, tanító és óvodapedagógus dolgozik az országban? Mutatjuk

Hány pedagógus dolgozik az általános iskolákban, a középiskolákban és az óvodákban? Érdekes adatok következnek. Az elmúlt években több ezerrel nőtt a pedagógusok száma - jelentette ki pénteken Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, aki szerint egyre kevesebb diák jut egy pedagógusra.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.