Megint nekiment a tanároknak a szülői szervezet az osztálypénz miatt

„Mit tehetnek a szülők az általánossá vált osztálypénz, óvodai csoportpénz szedése és behajtása ellen? Ne fizessenek! Ne vállalják el az osztálypénz (csoportpénz) beszedését!” – erre szólította fel a szülőket a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért.

  • Eduline
Túry Gergely

A szervezet szerint az osztálypénz „magyar népszokás”, a szülők pedig azt hiszik, a fizetésre jogszabály kötelezi őket.

„A szeptemberi szülői értekezletek egyik napirendi pontja az osztálypénz, óvodákban  a csoportpénz megszavaztatása. Az osztálypénz vagy az óvodai csoportpénz mértékére legtöbbször egy pedagógus vagy valamelyik aktív szülő tesz javaslatot, amit a szülők egy része egyre magasabbra licitál” – véli a szervezet, amely szerint a „pénzbeszedő szülő” az ellenőrző könyvben vagy "felszólító levélben követeli a szülői közösséggel "megszavaztatott" havi pénzkvóta befizetését (zaklatás)".

Hozzáteszik azt is, ha valamelyik szülő nem akar vagy nem tud fizetni, „akkor kiközösítik és megalázó módon nyilvánosságra hozzák a nem fizető nevét. Kifüggesztik az "adósok" listáját a faliújságra (nyilván az intézményvezető engedélyével). Újabban megszégyenítésként - az adatvédelem szabályokat is sértve - megjelentetik az adós szülő nevét valamelyik közösségi oldalon”.

A szervezet azt nem említette meg közleményében, hogy az osztálypénzből a diákok külön programjait szokták megszervezni, például egynapos kirándulásokat, színház- és mozilátogatásokat.

A következő 15 évben 60-70 ezer pedagógus megy majd nyugdíjba

Nyilvánosságra hozta a közoktatás állapotáról szóló helyzetértékelést a Nemzeti Pedagóguskar: a tanári kar elöregedett, az iskolák működtetése azonban olajozottabb, mint korábban. A kar honlapján is elérhető 24 oldalas dokumentum 11 témakörben értékeli a közoktatás jelenlegi helyzetét és fogalmaz meg javaslatokat. Az egyes témakörökben folyamatosan készülnek a részletes, adatokkal alátámasztott elemzések, javaslatcsomagok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.