„Mit tehetnek a szülők az általánossá vált osztálypénz, óvodai csoportpénz szedése és behajtása ellen? Ne fizessenek! Ne vállalják el az osztálypénz (csoportpénz) beszedését!” – erre szólította fel a szülőket a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért.
A szervezet szerint az osztálypénz „magyar népszokás”, a szülők pedig azt hiszik, a fizetésre jogszabály kötelezi őket.
„A szeptemberi szülői értekezletek egyik napirendi pontja az osztálypénz, óvodákban a csoportpénz megszavaztatása. Az osztálypénz vagy az óvodai csoportpénz mértékére legtöbbször egy pedagógus vagy valamelyik aktív szülő tesz javaslatot, amit a szülők egy része egyre magasabbra licitál” – véli a szervezet, amely szerint a „pénzbeszedő szülő” az ellenőrző könyvben vagy "felszólító levélben követeli a szülői közösséggel "megszavaztatott" havi pénzkvóta befizetését (zaklatás)".
Hozzáteszik azt is, ha valamelyik szülő nem akar vagy nem tud fizetni, „akkor kiközösítik és megalázó módon nyilvánosságra hozzák a nem fizető nevét. Kifüggesztik az "adósok" listáját a faliújságra (nyilván az intézményvezető engedélyével). Újabban megszégyenítésként - az adatvédelem szabályokat is sértve - megjelentetik az adós szülő nevét valamelyik közösségi oldalon”.
A szervezet azt nem említette meg közleményében, hogy az osztálypénzből a diákok külön programjait szokták megszervezni, például egynapos kirándulásokat, színház- és mozilátogatásokat.
A következő 15 évben 60-70 ezer pedagógus megy majd nyugdíjba
Nyilvánosságra hozta a közoktatás állapotáról szóló helyzetértékelést a Nemzeti Pedagóguskar: a tanári kar elöregedett, az iskolák működtetése azonban olajozottabb, mint korábban. A kar honlapján is elérhető 24 oldalas dokumentum 11 témakörben értékeli a közoktatás jelenlegi helyzetét és fogalmaz meg javaslatokat. Az egyes témakörökben folyamatosan készülnek a részletes, adatokkal alátámasztott elemzések, javaslatcsomagok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
