''A plafonról leesett egy nagyobb darab vakolat, de legalább ódába tudjuk foglalni panaszunkat''

Szeptembertől az összes általános és középiskolai évfolyam naponta tesizik, és könnyen lehet, hogy hamarosan jön a mindennapos éneklés is. A kommentjeitekből válogattunk.

  • Eduline
Pixabay.com

A mindennapos testnevelést 2012-ben kezdték el bevezetni, felmenő rendszerben az 1., 5. és 9. osztályban. Ezt azt jelenti, hogy a szeptemberben kezdődő tanévben minden általános és középiskolás naponta tesizik majd - annak ellenére, hogy több mint ötezer feladatellátási helyen nincs se tornaterem, se tornaszoba.

A tesi után itt az újabb ötlet, a mindennapos éneklés, amelyről először Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter beszélt a múlt héten, a megvalósítás kidolgozására pedig már munkacsoport is alakult. Az első cél az, hogy minden iskolában legyen legalább egy kórus. Az ötlet a mémgyárosok fantáziáját is megmozgatta: a legjobban sikerült műveket itt nézhetitek meg.

Az olvasók vegyesen reagáltak a mindennapos tesire és a napi éneklés ötletére - íme, a legmarkánsabb vélemények:

Az iskolának elsősorban használható kompetitív és lexikális tudást kellene adnia. A mindennapos testnevelés bevezetése után most itt egy újabb idealista ötlet.

Nem tudom,hogy ez most miért ilyen nagy dolog. Az éneklés lazít, nyugtat. Az én gyerekkoromban (nem most volt) egy héten háromszor volt énekóra, meg kórus, és nem okozott senkinek gondot.

Ezek pályázatot írtak ki titokban, hogy ki tud nagyobb hülyeséget mondani???

Nem is értem miért is ekkora nagy probléma ez, hogy mozogni fognak a gyerekek naponta?

Aki egy kicsit is ért az emberi lélekhez, tudhatja, hogy a zenehallgatás és az éneklés rendkívül jót tesz minden embernek. Az éneklés javít az osztályközösségen is! :)

Na jó, akkor kezdjük az alapoknál. Legelőször is mindenki tanuljon meg írni, olvasni.

Ez akkor sem oldható meg, ha az 5. óra után csak tesi van mindenkinek. Egy iskolába kb 5-600 diák jár, van, ahol van tornaterem és udvar, van, ahol nincs.

Esküszöm agyalágyultak hozzák ezeket a döntéseket a 21. században Magyarországon.

Jajjjj de boldog vagyok! Itt heti egy órában tanítanak nyelvet - úgy, hogy a tanárok félévente cserélődnek. Van egy géptermünk, benne 16 db Pentium II-es géppel. Heti egy óra az infó, de az osztályban 36-an vagyunk. Tornaterem szerencsére van, de májusban a plafonról leesett egy nagyobb darab vakolat - óra alatt! De legalább ódába tudjuk foglalni panaszunkat!

Nincs igazatok, a tesi a legfontosabb. Jesszusom, hol éltek ti? Magyarországon tuti nem. Mit képzeltek, ki tanulna olyat, amivel el tud helyezkedni? Mindenki tesit akar, senkit nem érdekel a történelem, a nyelvek, az informatika. Chh.

Az éneklés minden szempontból jó és hasznos. Sőt, egészséges! Lélekemelő és formáló! Fejleszt, oldja a stresszt, kikapcsol, szórakoztat. Ráfér a mai gyerekekre. Ha többen zenélnének és énekelnének, talán nem itt tartana ez az ország.

A lehetőséget kéne megadni, amelyik kisgyerek szeretne vele élni, fog. Erre való az énekkar, a szolfézs meg a zeneiskola.

Ilyen lesz a következő tanév

Az 1-4. osztályosok óraszámait itt, az 5-8. évfolyam kerettantervét pedig itt találjátok. Azt, hogy mit fognak tanulni a gimnazisták, itt nézhetitek meg.

A következő tanév diákokat érintő változásairól itt, a tanárokat érintő újdonságokról pedig itt olvashattok. A tanév legfontosabb dátumait itt találjátok.

Arról, hogy milyen portfóliót kell készíteniük a minősítési eljárásban részt vevő pedagógusoknak, itt találjátok cikkünket, a minősítő vizsgáról pedig itt olvashattok. Azt, hogy mi vár a pályakezdő pedagógusokra, itt nézhetitek meg.

A Nemzeti Pedagógus Kar által készített etikai kódexről itt, a tanárok reakciójáról itt, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete álláspontjáról pedig itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.