A 2015-ös PISA-felmérés alapján Magyarország az oktatási mobilitás terén a sereghajtók közé tartozik, az európai OECD-tagok közül pedig a legutolsó – írja a Qubit.
A Magyarországnak kiszámolt 21 százalékos érték azt jelenti, hogy a 2015-ös mérés alapján a természettudományos tesztek jelentősen eltérő eredményeit 21 százalékban magyarázza a tanulók társadalmi-gazdasági státusza - írja a Qubit.
Franciaország (20 százalék) és Németország (16 százalék) iskolarendszerében is rendkívül nehéz leküzdeni a szociális-gazdasági-kulturális hátrányokat. Az Egyenlőség az oktatásban: a társadalmi mobilitás akadályainak felszámolása című október 23-i OECD-jelentés szerint a legjobban Hongkong teljesít 5 százalékos mérőszámal, míg Kína 19 százalékkal a sereghajtók között található.
Bár egy kicsit nőtt az oktatási egyenlőség az OECD-tagállamokban, az új jelentés szerint továbbra is vannak problémák: a lemaradás már a tízévesek körében is tapasztalható, összességében pedig elmondható, hogy rendkívül szoros az összefüggés az iskola társadalmi-gazdasági státusza és a tanulók teljesítménye között.
Az OECD-országokban a hátrányos helyzetű tanulók több mint 47 százaléka (Magyarországon több mint 56 százaléka) hátrányos helyzetű iskolában tanult az elmúlt évtizedben.
Eltűnnek a hátrányos helyzetű diákok a gimnáziumokból, zsákutcás képzéseket kezdenek el
Bajba került a hátrányos helyzetű roma gyerekeket oktató Dr. Ámbédkar Iskola, amelyet tíz éve alapított egy borsodi kisfaluban, Sajókazán Derdák Tibor szociológus, tanár és Orsós János pedagógus. A 18-ról 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár, a szakképzési ösztöndíjak és a munkaügyi központok továbbképzései miatt folyamatosan csökken a diákok száma.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
