A 2015-ös PISA-felmérés alapján Magyarország az oktatási mobilitás terén a sereghajtók közé tartozik, az európai OECD-tagok közül pedig a legutolsó – írja a Qubit.
A Magyarországnak kiszámolt 21 százalékos érték azt jelenti, hogy a 2015-ös mérés alapján a természettudományos tesztek jelentősen eltérő eredményeit 21 százalékban magyarázza a tanulók társadalmi-gazdasági státusza - írja a Qubit.
Franciaország (20 százalék) és Németország (16 százalék) iskolarendszerében is rendkívül nehéz leküzdeni a szociális-gazdasági-kulturális hátrányokat. Az Egyenlőség az oktatásban: a társadalmi mobilitás akadályainak felszámolása című október 23-i OECD-jelentés szerint a legjobban Hongkong teljesít 5 százalékos mérőszámal, míg Kína 19 százalékkal a sereghajtók között található.
Bár egy kicsit nőtt az oktatási egyenlőség az OECD-tagállamokban, az új jelentés szerint továbbra is vannak problémák: a lemaradás már a tízévesek körében is tapasztalható, összességében pedig elmondható, hogy rendkívül szoros az összefüggés az iskola társadalmi-gazdasági státusza és a tanulók teljesítménye között.
Az OECD-országokban a hátrányos helyzetű tanulók több mint 47 százaléka (Magyarországon több mint 56 százaléka) hátrányos helyzetű iskolában tanult az elmúlt évtizedben.
Eltűnnek a hátrányos helyzetű diákok a gimnáziumokból, zsákutcás képzéseket kezdenek el
Bajba került a hátrányos helyzetű roma gyerekeket oktató Dr. Ámbédkar Iskola, amelyet tíz éve alapított egy borsodi kisfaluban, Sajókazán Derdák Tibor szociológus, tanár és Orsós János pedagógus. A 18-ról 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár, a szakképzési ösztöndíjak és a munkaügyi központok továbbképzései miatt folyamatosan csökken a diákok száma.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
