Szomorú eredmény: alig segít az oktatás a társadalmi mobilitásban

A 2015-ös PISA-felmérés alapján Magyarország az oktatási mobilitás terén a sereghajtók közé tartozik, az európai OECD-tagok közül pedig a legutolsó – írja a Qubit.

  • Eduline
Túry Gergely

A Magyarországnak kiszámolt 21 százalékos érték azt jelenti, hogy a 2015-ös mérés alapján a természettudományos tesztek jelentősen eltérő eredményeit 21 százalékban magyarázza a tanulók társadalmi-gazdasági státusza - írja a Qubit.

Franciaország (20 százalék) és Németország (16 százalék) iskolarendszerében is rendkívül nehéz leküzdeni a szociális-gazdasági-kulturális hátrányokat. Az Egyenlőség az oktatásban: a társadalmi mobilitás akadályainak felszámolása című október 23-i OECD-jelentés szerint a legjobban Hongkong teljesít 5 százalékos mérőszámal, míg Kína 19 százalékkal a sereghajtók között található.

Bár egy kicsit nőtt az oktatási egyenlőség az OECD-tagállamokban, az új jelentés szerint továbbra is vannak problémák: a lemaradás már a tízévesek körében is tapasztalható, összességében pedig elmondható, hogy rendkívül szoros az összefüggés az iskola társadalmi-gazdasági státusza és a tanulók teljesítménye között.

Az OECD-országokban a hátrányos helyzetű tanulók több mint 47 százaléka (Magyarországon több mint 56 százaléka) hátrányos helyzetű iskolában tanult az elmúlt évtizedben.

Eltűnnek a hátrányos helyzetű diákok a gimnáziumokból, zsákutcás képzéseket kezdenek el

Bajba került a hátrányos helyzetű roma gyerekeket oktató Dr. Ámbédkar Iskola, amelyet tíz éve alapított egy borsodi kisfaluban, Sajókazán Derdák Tibor szociológus, tanár és Orsós János pedagógus. A 18-ról 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár, a szakképzési ösztöndíjak és a munkaügyi központok továbbképzései miatt folyamatosan csökken a diákok száma.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.