Ennek nem fognak örülni a diákok: érettségi előtti alapvizsga bevezetéséről vitáznak

Szakmai viták folynak arról, hogy a diákok tanulmányaik során tegyenek-e alapvizsgát - ez is kiderült a kulturális bizottság keddi ülésén.

  • Eduline
shutterstock

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az új alaptantervről, a diákok leterheltségéről, a pedagógusképzésről is beszélt Csépe Valéria, a Nemzeti Alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos a kulturális bizottság keddi ülésén.

A Magyar Nemzet azonban azt írja, Csépe Valéria szavaiból az is kiderült: pillanatnyilag szakmai viták folynak arról, hogy a diákok tanulmányaik során tegyenek-e alapvizsgát, és ha igen, azt mikor tegyék, és az „belépője” legyen-e egy majdani érettséginek. 

„Lehet sok jó dolgot bevezetni, de az elmúlt évek és évtizedek is azt mutatják, hogy előkészítetlenül inkább visszaütnek” – ezt már annak kapcsán mondta Csépe Valéria, hogy szükség lenne-e kilenc évfolyamos általános iskola bevezetésére. Szerinte általánosságban véve ez „támogatható”, de komoly előkészítést és magasabb szintű döntést igényel.

Például fel kell mérni, hogy egy plusz osztály bevezetéséhez van-e elegendő humánerőforrás, kialakíthatóak-e a megfelelő infrastrukturális feltételek és van-e hozzá kellő pénzügyi háttér.

Visszatáncolt a kormány: a 9 osztályos iskola csak egy alternatíva, egy lehetőség

A kormány döntést nem hozott, csak „szabad utat engedett annak, hogy erről beszéljenek a köznevelési kerekasztalon és egyéb fórumokon is" - mondta a kilenc évfolyamos általános iskola ötletéről Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Az államtitkár hétfőn, az LMP-s Ikotity István kérdésére válaszolt.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.