2013-ban még csak 1125 pedagógus vonult nyugdíjba, egy évvel később már 1784-en, 2015-ben 2520-an cserélték fel iskolai munkájukat a nyugdíjra, tavaly pedig már több mint 3300 tanár, tanító és óvodapedagógus érte el a nyugdíjkorhatárt, és hagyta abba a munkát - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) adataiból, amelyeket Rétvári Bence parlamenti államtitkár az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó és Kiss László írásbeli kérdésére válaszul tett közzé.
Nemcsak a nyugdíjba vonulók folyamatosan emelkedő száma, de a pedagógus romló korfája is aggodalmat kelt: az OECD nemrég megjelent oktatási elemzése szerint a magyar tanárok és tanítók 37 százaléka 50 év feletti, ráadásul az utánpótlás is hiányzik, a pedagógusoknak mindössze 6 százaléka fiatalabb 30 évnél. Úgy tűnik, az aggasztó adatok és az egyre több városban érzékelhető tanárhiány - egy budapesti iskola ötödikes osztálya a Facebookon keres angoltanárt, több iskola pedig „bármilyen szakos” pedagógust is felvenne - ellenére a kormány egyelőre kitart a nyugdíjas pedagógusokra vonatkozó szabályok mellett, hiába kérnek változtatást a pedagógus szakszervezetek újra és újra.
Nyugdíjas? Ingyen taníthat!
„Ha valaki tanév közben eléri a nyugdíjkorhatárt, a munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Mindegy, hogy januárban vagy októberben éri el a korhatárt” - mondja a jelenlegi rendszerről Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, hozzátéve: az intézményvezetők ilyenkor engedélyt kérnek a fenntartótól arra, hogy az adott tanár vagy tanító tovább dolgozhasson, legalább a tanévet befejezhesse, vagy elvigye az érettségi vizsgáig tizenegyedikes osztályát - ezt egyébként engedélyezni is szokták. A dolog szépséghibája csupán annyi, hogy ha a tanár a munka mellett dönt, a nyugdíjától elbúcsúzhat. „Az évtizedek óta tanító, hatvan feletti pedagógusok rengeteg munkával nettóban nem sokkal többet visznek haza, mint ha otthon ülnének nyugdíjasként” - mutat rá a faramuci helyzetre a szakszervezeti elnök.
Ma csak egy kiskapu létezik, de az tényleg kicsi: az iskolák heti maximum 10 órában foglalkoztathatnak nyugdíjasokat óraadóként, külön szerződéssel - ebben az esetben megmarad a nyugdíjuk. Csakhogy a tíz óra kevés, főleg azokban az iskolákban, ahol csak akkor tudják megtartani a fizika-, a kémia- vagy éppen az angolórákat, ha visszahívják a nyugdíjas kollégákat.
Pedig lenne ötletük
A pedagógusok sztrájkbizottsága már tavaly januárban azt kérte a minisztériumtól, hogy szüntessék meg a nyugdíjasok foglalkoztatási tilalmát, az ugyanis még súlyosabbá teszi a pedagógushiányt, amelyet már nemcsak a kisebb településeken, hanem a megyeszékhelyeken, sőt Budapesten is érzékelnek az iskolaigazgatók, akik közül sokan még két héttel a tanévkezdés után is angol-, informatika-, fizikatanárokat vagy éppen „bármilyen szakos” kollégát keresnek.
„Ezt a 10 órát legalább 22-re kellene emelni. Ha a nyugdíjas pedagógusok akár 22 órát is dolgozhatnának óraadóként, és mellette megtarthatnák a nyugdíjukat is, az átmenetileg enyhítené a tanárhiányt” - szögezi le Galló Istvánné, hozzátéve: javaslatukra tavasszal azt a választ kapták, hogy a munkaerőhiány nem csak az oktatásban van jelen, ezért ezt a problémát a kormány „generálisan” fogja vizsgálni, eddig azonban semmi nem történt.
Palkovics László oktatási államtitkár az elmúlt hetekben többször felvetette: „megnézik”, milyen lehetőség van arra, hogy emelni lehessen a 10 órát, de semmit nem ígért a szakszervezeteknek.
Nem tolonganak pályakezdők az iskolákban
„Néhány évvel ezelőtt azzal indokolták a nyugdíjasok foglalkoztatási tilalmát, hogy át kell adniuk a sok egyetemet, főiskolát végzett pedagógusnak, akik amiatt nem tudnak elhelyezkedni, mert nincs elég üres álláshely. A probléma csak az, hogy egyáltalán nem tolonganak pályakezdők az iskolák kapujában” - mondja a PSZ elnöke.
Bár Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke a minap egy interjúban azt mondta, „megvannak a szükséges oktatáspolitikai válaszok” a tanárhiányra - példaként az életpályamodellt és a tanárszakosok ösztöndíját említette -, Galló Istvánné szerint a pedagógusképzésre bekerülők számát nem szabad összekeverni a tanári munkát elkezdők számával. „Sokan csupán annyi időt töltenek iskolában, hogy elvégezzék a kötelező szakmai gyakorlatot, de eszük ágában sincs ezt a pályát választani” - magyarázta.
Nem csoda. Az elmúlt napokban több százan osztották meg a Facebookon azt a képet, amelyen ez a felirat áll: "az emelés utolsó részlete után a kezdő pedagógus fizetése nettó 121 496 forint". Ez az összeg pedig jócskán elmarad a friss diplomások átlagbérétől, a diplomás pályakövetési rendszer 2015-ös önbevalláson alapuló adatai szerint a Magyarországon elhelyezkedett, felsőfokú végzettségű pályakezdők havi nettó átlagjövedelme 189 250 forint.
Mennyit keresnek az egyetemi és főiskolai végzettségű pályakezdő pedagógusok? Milyen nettó fizetéssel számolhatnak, ha megkapják a béremelés utolsó részletét? Mire elég 120 ezer forint? - ezt a kép terjed napok óta a Facebookon.
