Nemzeti nevelés az óvodában: módosították az alapprogramot, de senki nem tudott róla

Előre egyeztetés, megbeszélés nélkül módosítottak az Óvodai nevelés országos alapprogramján: szeptembertől már a nemzeti identitástudat erősítése is hangsúlyosabb feladata lesz az óvodapedagógusoknak a magyar óvodákban.

  • Eduline
pixabay.com

Szeptembertől már a nemzeti identitástudat erősítése is hangsúlyosabb feladata lesz az óvodapedagógusoknak a magyar óvodákban – legalábbis erre lehet következtetni az Óvodai nevelés országos alapprogramjának nemrégiben elfogadott módosításából - írja a Népszava, hozzátéve: az alapprogram olyan az óvodáknak, mint az iskoláknak a Nemzeti alaptanterv, meghatározza az intézmények pedagógiai munkájának alapelveit.

A július 25-én kiadott módosítás szerint az óvoda

a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja

Az óvodapedagógus feladatai is kiegészültek: a 3-7 éves gyermekeknek népmeséket, népi hagyományokat felelevenítő mondókákat, rigmusokat, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemeit, meséit, valamint a klasszikus és a kortárs irodalmi műveket egyaránt kell ismertetniük, életkori sajátosságukhoz igazodva.

Ezenkívül módosítás még például, hogy a hazai óvodáknak a határon túli magyar óvodákkal is erősíteniük kell majd kapcsolataikat.

Nem tudtak róla

Bakonyi Anna, a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának elnökségi tagja azt nyilatkozta a lapnak, hogy a módosításokról semmit nem tudnak: "velünk sem, és tudtommal, másokkal sem egyeztettek" - mondta. Hozzátette, hogy sajnálja, hogy például a Digitális Oktatási Stratégia óvodai vonatkozásából semmi nem jelent meg a módosításokban, pedig az óvodai nevelés korszerűsítése szempontjából annak valóban lett volna értelme.

"Semmi gond nincs azzal, ha ismerik a nemzeti jelképeinket, vagy tudják, melyik nemzeti ünnep miről szól. De minderre eddig is figyeltünk. Az viszont, hogy mindezt rendeletbe adták, azt valószínűsíti, hogy még többször elő kell majd vennünk ezeket a témákat. Ezzel sincs gond mindaddig, amíg a kollégák a gyerekek szintjén beszélnek erről és nem esnek túlzásokba" - mondta Verba Attiláné a Népszavának. A Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke szintén nem tudta, vajon kikkel egyeztettek a módosításokról.

Hatalmas az óvónőhiány vidéken, a falvakban élő gyermekeket nehezebben kezelhetőnek tartják

A Somogy megyei Mikén egy óvónő jut három település gyermekeire, emiatt még csak szabadságra sem tud menni az ottani óvodapedagógus. Úgy tűnik, nemigen akarnak falvakban dolgozni az óvónők. Hónapok óta szeretnének óvónőt felvenni a Somogy megyei Mikén, mert az óvónő egyedül van három település gyermekeivel, még csak szabadságra sem tud menni - írja a hvg.hu a sonline.hu cikke alapján.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.