Sok diák tanórán is telefonozik - szívesen használnák a tanuláshoz is

A diákok csaknem harmada használhatja mobilját a tanórán is - derül ki egy friss felmérésből.

  • Eduline
pixabay

A Magyar Telekom megbízásából a Kutatópont által készített országos, reprezentatív kutatás 14 és 18 év közötti diákok körében.

Szinte minden 16 éves diák rendelkezik saját mobiltelefonnal, közel harmaduk pedig használja a mobilt még tanórán is - derült ki a felmérésből.  A középiskolai korosztályban nincs hiány digitális eszközökből: a diákok több mint felének van saját laptopja, 36 százalékának tabletje, mobiltelefonnal pedig már a 14 éveseknek is 93 százaléka rendelkezik.

A megkérdezett fiatalok azt is elmondták, hogy az okoseszközök segíthetik a tananyag megértését, mindenki szívesen használná mobilját tanulásra is. A válaszadók közel felének van olyan tanára, aki digitális megoldásokkal színesíti a tanórát. A diákok persze azt szeretnék, ha ez az arány 100 százalékos lenne.

A digitális tanár legfőbb ismérve szerintük, hogy különböző alkalmazásokat használ az órán, elektronikusan adja fel a házit és érdeklődik a legújabb technológiai trendek iránt.

A megkérdezett fiatalok 26 százaléka ismer valamilyen tanulást segítő alkalmazást, körükben legnépszerűbbek a nyelvtanulást megkönnyítő applikációk. A diákok úgy látják, hogy elsősorban a természettudományos tantárgyakat, például a matematika- vagy fizikaórákat lehetne a leginkább feldobni digitális módon.

Ettől a hírtől garantáltan kiborulnak a diákok: van, ahol betiltották a telefonhasználatot

A következő tanévben jogszabály tiltja a mobilhasználatot a francia iskolákban, míg máshol épp azon dolgoznak a szakértők, hogy lehetne bevinni az oktatásba a gyerekeknél lévő okoseszközöket. A francia okoseszköz-tilalomról már Emmanuel Macron elnök kampányában is szó volt, most valóra is váltja az ígéretét - írja a hvg.hu.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.