Így érdemes középiskolát választani: mit lehet kideríteni az intézményekről?

Felvételi tájékoztató

2018. október 20-ig minden középiskola nyilvánosságra hozta felvételi tájékoztatóját saját honlapján. Ezt érdemes minél hamarabb megnézni, ugyanis ebből a dokumentumból derül ki, milyen képzéseket indít az intézmény a következő tanévben, hány kilencedikes diákot fogadnak, a különböző osztályok milyen tantárgyakat tanulnak majd emelt óraszámban. A legfontosabb információ, hogy milyenek a felvételi feltételek, vagyis milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket: kötelezővé teszik-e a központi írásbeli felvételi megírását, tartanak-e szóbeli vizsgát, és ha igen, hogyan zajlik az elbeszélgetés, milyen kompetenciák és ismeretek meglétét ellenőrzik, mikor tartják a nyílt napokat, a tájékoztató előadásokat és a vizsgákat.

Iskolai oldal

A középiskolák hivatalos oldalát egyébként is érdemes alaposan átnézni a jelentkezési időszak előtt, a legtöbb oktatási intézmény ugyanis nemcsak az alapinformációkat − az intézmény elérhetőségét, fenntartóját, oktatási profilját −, hanem a pedagógiai munka hatékonyságáról is árulkodó adatokat, például a végzősök érettségi átlagát, a tizedik évfolyamosok kompetenciamérésének eredményét, az egyetemen vagy főiskolán továbbtanulók arányát, a különféle versenyeredményeket is közzéteszi. Ugyancsak az iskolai oldalon lehet megtalálni a pedagógusok névsorát és végzettségét, tantárgyi információkat, a különböző szakkörök és tanítás utáni foglalkozások ismertetőjét, valamint azt is, milyen civil szervezeteknél és intézményeknél teljesíthetik a diákok a kötelező ötvenórás közösségi munkát, vannak-e nemzetközi kapcsolatai az intézménynek, milyen sportlétesítményeket használhatnak a tanulók. Ha a középiskolának van saját kollégiuma, a felvételi rendjéről, az épület felszereltségéről, a kollégiumi napirendről és a hazautazás szabályairól is itt találnak információt a szülők és a diákok, az egyházi intézmények pedig a közös istentiszteletek, misék rendjét is itt teszik közzé.

Fazekas István

Száraz olvasmány, de érdemes letölteni a házirendet is, amelyből többek között kiderül, hánykor kezdődik az első óra − ez főleg a bejárós diákok számára fontos, hiszen van olyan budapesti középiskola, ahol már 7:30-kor becsengetnek, máshol csak 8:10-kor indul a tanítás −, milyen szankciói vannak az igazolatlan hiányzásoknak és a késéseknek, vannak-e öltözködési szabályok, milyen előírások vonatkoznak a dolgozatírásra, a feleltetésre.

Youtube, Facebook, Instagram

Nem árt megnézni a kiválasztott középiskolák Facebook-oldalát, Youtube-csatornáját, illetve − ha van − az Instagram-profilt is, a különböző közösségi oldalakra feltöltött fotók, videók és bejegyzések ugyanis a hivatalos iskolai honlapoknál sokkal többet árulnak el az intézmények hangulatáról, közösségi életéről, az iskolai hagyományokról, de akár a Facebookon beérkező vélemények, értékelések és kommentek is árulkodók lehetnek. A legjobb, ha maga a diák is végignézi a bejegyzéseket, így − a nyílt napon szerzett benyomásokkal együtt − könnyebben tudja eldönteni, szimpatikus-e számára az intézmény.

Pedagógiai program

Jóval unalmasabb olvasmány, mint az iskolai Facebook-bejegyzések, ennek ellenére érdemes jelentkezés előtt átolvasni a pedagógiai programot is, amelyből meg lehet tudni, hogy az intézmény milyen pedagógiai-didaktikai elveket követ, a középiskola vezetői és az ott tanítók mit gondolnak a nevelési feladatokról és a tanítási módszerekről. A pedagógiai program azt is tartalmazza, hogyan tartják a tanárok a kapcsolatot a szülőkkel, milyen eszközökkel segíti az intézmény a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkózását, milyen tehetséggondozó programokban vesz részt, milyen formái vannak a számonkérésnek, fogadnak-e sajátos nevelési igényű tanulókat. A pedagógiai programot a középiskolák saját honlapjukon, általában a „dokumentumok” menüpontban teszik közzé.

Helyi tanterv

A 2013-ban bevezetett központi tantervek a korábbinál jóval egységesebbé tették a középfokú oktatást is, az azonos intézménytípusba tartozó középiskolák tanterve − hacsak nem akkreditáltattak saját kerettantervet − elsősorban a szabad órakeret felhasználásában tér el egymástól. Azt tehát érdemes megtudni a helyi tantervből (amelyet a pedagógiai program részeként tesznek közzé a középiskolák), milyen tantárgyak oktatására fordítják például a gimnáziumok heti 4-8 órás szabadon felhasználható időkeretét. Fontos információ az is, hogy a diákok milyen művészeti tárgyak közül választhatnak, milyen csoportbontásban és hány fős csoportokban tanulhatnak idegen nyelveket, van-e valamilyen „extra” tantárgy (van, ahol közgazdasági és pénzügyi alapismeretekkel, máshol sakk-matematikával, etikus vállalkozói ismeretekkel vagy éppen a családi életre neveléssel bővítették az órarendet), milyen tárgyakból szerveznek fakultációkat, érettségi-előkészítőt az utolsó két évben. Aki alternatív középiskolát választana, mindenképpen nézze át az intézmény saját kerettantervét, ezek ugyanis nagyban eltérnek a központi tantervektől.

A 2019-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.