Hatvankilenc önkormányzat kap összesen 656 millió forintos költségvetési támogatást, amelyből mini bölcsődei férőhelyeket alakíthatnak ki - közölte Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az idei költségvetésben külön forrás állt rendelkezésre a már meglévő bölcsődei ellátórendszer mellett a kisebb településeken mini bölcsődei hálózat létrehozása.
A támogatásra azok a tízezernél kevesebb lakosú települések pályázhattak, amelyeken nem működik sem bölcsőde, sem mini bölcsőde, és a háromévesnél fiatalabb gyerekek száma meghaladja a negyvenet.
A nemzetgazdasági miniszter döntése értelmében 69 helyszínen egy, illetve kétcsoportos (maximum 7, illetve 14 gyermeket ellátó) új mini bölcsődék valósulhatnak meg. A fejlesztéssorozat jövőre is folytatódik, 2018-ban az idei keretösszeg duplájára, összesen 1,5 milliárd forintra lehet majd pályázni - tette hozzá a helyettes államtitkár.
A kisgyermekes anyukák foglalkoztatásának elősegítésére többéves bölcsődefejlesztési program is indul, amelyhez 2018-ban további 3,5 milliárd forinttal járul majd hozzá az állam - közölte.
Berczik Ábel kitért arra: a családpolitikai intézkedések között kiemelt figyelem jut a gyermekvállalás ösztönzésére, valamint a gyermeknevelés és a munkavállalás összhangjának megteremtésére, ezért különösen fontos azon kisgyermekes anyukák támogatása, akik minél előbb szeretnének visszatérni a munka világába.
A kormány azt ígéri, minden településen lesz bölcsőde, ahol arra igény van
Jövőre indul országszerte az új bölcsődei ellátási rendszer, a szükséges fejlesztésekhez csaknem százmilliárd forintos támogatást nyújt a kormány - mondta el Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár a Magyar Idők hétfői számában.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
