Ilyen bölcsődéket hoznak létre hatvankilenc településen

Hatvankilenc önkormányzat kap összesen 656 millió forintos költségvetési támogatást, amelyből mini bölcsődei férőhelyeket alakíthatnak ki - közölte Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára.

  • MTI
Fazekas István

Az államtitkár tájékoztatása szerint az idei költségvetésben külön forrás állt rendelkezésre a már meglévő bölcsődei ellátórendszer mellett a kisebb településeken mini bölcsődei hálózat létrehozása. 

A támogatásra azok a tízezernél kevesebb lakosú települések pályázhattak, amelyeken nem működik sem bölcsőde, sem mini bölcsőde, és a háromévesnél fiatalabb gyerekek száma meghaladja a negyvenet.

A nemzetgazdasági miniszter döntése értelmében 69 helyszínen egy, illetve kétcsoportos (maximum 7, illetve 14 gyermeket ellátó) új mini bölcsődék valósulhatnak meg. A fejlesztéssorozat jövőre is folytatódik, 2018-ban az idei keretösszeg duplájára, összesen 1,5 milliárd forintra lehet majd pályázni - tette hozzá a helyettes államtitkár.

A kisgyermekes anyukák foglalkoztatásának elősegítésére többéves bölcsődefejlesztési program is indul, amelyhez 2018-ban további 3,5 milliárd forinttal járul majd hozzá az állam - közölte.

Berczik Ábel kitért arra: a családpolitikai intézkedések között kiemelt figyelem jut a gyermekvállalás ösztönzésére, valamint a gyermeknevelés és a munkavállalás összhangjának megteremtésére, ezért különösen fontos azon kisgyermekes anyukák támogatása, akik minél előbb szeretnének visszatérni a munka világába.

A kormány azt ígéri, minden településen lesz bölcsőde, ahol arra igény van

Jövőre indul országszerte az új bölcsődei ellátási rendszer, a szükséges fejlesztésekhez csaknem százmilliárd forintos támogatást nyújt a kormány - mondta el Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár a Magyar Idők hétfői számában.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.