Milyen lesz az új Nemzeti alaptanterv? A lepel a nemzeti tanévnyitó napján, azaz augusztus 31-én lehullhat a tervekről: a HVG úgy tudja, Kásler Miklós miniszter maga fogja meghirdetni az egyelőre titkolt új NAT társadalmi vitáját.
Addig azonban semmi sem szivároghat ki – így szól a miniszteri ukáz, és az összezárás olyan sikeres, hogy még a NAT-ügyekben korábban igen jól értesülteknek számító szakemberek sem tudnak semmiről. A nagy hallgatásnak pedig rossz üzenete van; a HVG által megkérdezettek baljós előérzetükről számoltak be.
Pedig voltak biztató jelek. Egészen a közelmúltig úgy tűnt, a korábban néhány ügyben még Orbán Viktort is meghátrálásra késztető diáktüntetések kiújulása nyomán, hogy az erkölcsi nevelést a középpontba helyező Hoffman Rózsa távozásával a minisztériumot is eléri a reformlendület. Erre utalt a szekértáborokon kívül állónak számító szakember, Csépe Valéria akadémikus miniszteri biztosi kinevezése, aki nagy elánnal vetette magát a munkába. Jövőbe mutató, érdemi változást ígért, érzékelve azt, hogy a magyar közoktatás iskolái – tisztelet a kivételnek – leragadtak a múlt században.
Bár a NAT-tal kapcsolatos kormányzati elvárások, miszerint „legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú”, már előrevetítettek valamit abból, mennyire kaphat szabad kezet, Csépe a parlament szakbizottságában történt tavaly decemberi meghallgatásán is arról beszélt, hogy olyan új szemléletű alapterv készül, amelynek középpontjában a tanulás és a tanuló áll.
Részletek az e heti HVG-ben.
Drasztikus változás az iskolákban? Nem lesz több kémia-, fizika- és biológiaóra?
Az új Nemzeti alaptanterv tervezetét pár napon belül hozzák nyilvánosságra, néhány elemről már terjednek a hírek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma eddig titokban tartotta az új Nemzeti Alaptanterv tervezetét, amelyről a hírek szerint Kásler Miklós miniszter a nemzeti tanévnyitón beszél majd pénteken, a vitára bocsátandó tervezet aznap kerülhet nyilvánosságra. Néhány elem azonban kiderült.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
