Milyen lesz az új Nemzeti alaptanterv? A lepel a nemzeti tanévnyitó napján, azaz augusztus 31-én lehullhat a tervekről: a HVG úgy tudja, Kásler Miklós miniszter maga fogja meghirdetni az egyelőre titkolt új NAT társadalmi vitáját.
Addig azonban semmi sem szivároghat ki – így szól a miniszteri ukáz, és az összezárás olyan sikeres, hogy még a NAT-ügyekben korábban igen jól értesülteknek számító szakemberek sem tudnak semmiről. A nagy hallgatásnak pedig rossz üzenete van; a HVG által megkérdezettek baljós előérzetükről számoltak be.
Pedig voltak biztató jelek. Egészen a közelmúltig úgy tűnt, a korábban néhány ügyben még Orbán Viktort is meghátrálásra késztető diáktüntetések kiújulása nyomán, hogy az erkölcsi nevelést a középpontba helyező Hoffman Rózsa távozásával a minisztériumot is eléri a reformlendület. Erre utalt a szekértáborokon kívül állónak számító szakember, Csépe Valéria akadémikus miniszteri biztosi kinevezése, aki nagy elánnal vetette magát a munkába. Jövőbe mutató, érdemi változást ígért, érzékelve azt, hogy a magyar közoktatás iskolái – tisztelet a kivételnek – leragadtak a múlt században.
Bár a NAT-tal kapcsolatos kormányzati elvárások, miszerint „legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú”, már előrevetítettek valamit abból, mennyire kaphat szabad kezet, Csépe a parlament szakbizottságában történt tavaly decemberi meghallgatásán is arról beszélt, hogy olyan új szemléletű alapterv készül, amelynek középpontjában a tanulás és a tanuló áll.
Részletek az e heti HVG-ben.
Drasztikus változás az iskolákban? Nem lesz több kémia-, fizika- és biológiaóra?
Az új Nemzeti alaptanterv tervezetét pár napon belül hozzák nyilvánosságra, néhány elemről már terjednek a hírek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma eddig titokban tartotta az új Nemzeti Alaptanterv tervezetét, amelyről a hírek szerint Kásler Miklós miniszter a nemzeti tanévnyitón beszél majd pénteken, a vitára bocsátandó tervezet aznap kerülhet nyilvánosságra. Néhány elem azonban kiderült.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
