Mi vár a tanárokra szeptembertől? Íme, a legfontosabb változások

Lassan kiderül, mit tartalmaz az eddig hét lakat alatt őrzött új alaptanterv tervezete, ősszel kezdődnek az informatikai továbbképzések, több mint 17 ezren pedig ősszel adják majd le a portfóliójukat. Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév.

  • Eduline
Fülöp Máté

Mi vár a tanárokra és tanítókra a 2018/2019-es tanévben? Összesen 179-181 tanítási nap, vagyis - bár az elmúlt években többször előkerült az ötlet, hogy átszervezzék a tanév rendjét - jövőre még biztosan nem lesz hosszabb a tanév.

Jön az új alaptanterv (tervezete)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megkapta az új Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezetét - tudatta a tárca sajtóosztálya augusztus elején. A minisztériumi véleményezés után - ígérik - széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés indul az új Nat-tervezetről, és azt követően kerül majd az alaptanterv a kormány elé.

Bódis József oktatási államtitkár múlt héten úgy nyilatkozott, "nagyon szép anyag" született, a végső változat azonban függ a pedagógusok visszajelzésétől is - megismételte, hogy az anyagot társadalmi vitára bocsátják majd.

Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum

Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.

És hogy mikor vezetik majd be az új alaptantervet? Sajtóhírek szerint egyáltalán nem biztos, hogy 2019 szeptemberétől már az új tantervek szerint tanítanak majd az iskolákban, a munka ugyanis még nem jutott el abba a fázisba, hogy el lehetne kezdeni például az új tantervnek megfelelő tankönyvek elkészítését. Ezt támasztja alá, hogy Palkovics László innovációs miniszter - még oktatási államtitkárként – korábban úgy nyilatkozott: 2019 szeptembere csak egy nem hivatalos céldátum.

Több tízezer pedagógus vesz részt informatikai továbbképzésen

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár augusztus elején beszélt arról, hogy százezer informatikai eszközzel fejleszt iskolákat az év során az állam, mintegy ötvenezer tanár, a pedagógusok csaknem harmada vesz majd részt informatikai továbbképzésen, hogy a beszerzett eszközöket minél felkészültebben használják.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke azt is bejelentette: az idén 45 ezer laptopot és 800 osztálynyi, 24 ezer tabletet szereztek be. Jelenleg folyamatban van 5 ezer  projektor és 3 ezer interaktív tábla beszerzése. Az ősszel ezek az eszközök is eljutnak az intézményekhez, fontos cél, hogy jövőre minden ötödikes kezébe tablet kerüljön, és megtanítsák nekik a használatát.

Ötvenezer pedagógust küldenek továbbképzésre: itt vannak a részletek

Ötvenezer tanár vesz részt informatikai továbbképzésen, jövőre pedig - a tervek szerint - minden ötödikes tabletet kap - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára és a Klebelsberg Központ új elnöke budapesti sajtótájékoztatón.

17 ezer pedagógusnak kell elkészítenie a portfólióját

Nem újdonság, de idén újabb 17 ezer pedagógust érint: június 30-án megnyílt a 2019-es minősítési eljárásaihoz kapcsolódó portfóliófelület, valamint a mesterpedagógus és kutatótanár fokozatokhoz tartozó pályázati felület.

A portfólió, illetve a pályázat feltöltési határideje 2018. november 25. Összesen 18 421-an jelentkeztek a 2019-es minősítési eljárásra, közülük 17 503-an kerültek be a minősítési tervbe.

Mi a helyzet a pedagógusok bérével?

2019-ben is az 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg a pedagógusok bérét, hiába kéri évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor kidolgozott számítási módhoz, és a mindenkori minimálbér legyen a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fizetésnek alapja.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?