A hátrányokkal küzdő tanulók idén is segítséget kaphatnak az érettségin

Aki egészségi állapota vagy egyéni adottsága miatt nem tud egyes érettségi tárgyakból vizsgát tenni, vagy nem kapott középiskolai érdemjegyeket, felmentést kérhet az érettségin.

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

A köznevelési törvény lehetőséget biztosít hátrányokkal küzdő tanulók számára, hogy különböző mentességet és segítséget kaphassanak az érettségi vizsgán kötelező vagy kötelezően választandó tantárgyakból. Ez lehet:

  • mentesség az érdemjeggyel való minősítés alól (ilyenkor másik érettségi tárgyat választhat)
  • mentesség a vizsga egyes elemei (írásbeli vagy szóbeli) alól
  • hosszabb felkészülési időt kapnak a vizsgáztatás során (maximum 60 perccel írásbeli, 20 perccel szóbeli esetén)
  • szakértői bizottság alapján segédeszközt használhat (pl. számítógépet)

Ha a vizsgázó szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó, vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa - rendelkezik az érettségi mentességről szóló kormányrendelet.

Kik kaphatnak segítséget a vizsgánál, illetve mentességet egyes vizsgaelemek vagy az érdemjegy megszerzése alól? Azok a diákok, akiknél a pedagógiai szakszolgálat beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséget, vagy sajátos nevelési igényt állapított meg.

Az érettségi jelentkezés során fel kell tüntetni, hogy élni kíván valaki a mentességgel - erről az iskola igazgatója dönt a jelentkezés elfogadásakor.

Milyen kategóriák léteznek?

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal,  anulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos  tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A megfelelő szakértő megtalálásában az ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézmény tud segítséget nyújtani.

érettségi 2017 - eduline.hu

Az Eduline.hu a HVG magyar oktatással, oktatáspolitikával, tanulással, továbbképzéssel foglalkozó szájtja.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.