Megvolt a köznevelési kerekasztal első ülése, de keveset árultak el arról, miről volt szó

A köznevelési intézmények ingatlanfejlesztései és a digitális eszközök iskolákba történő kiszállítása is szerepelt a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal szerdai, újjáalakuló ülésén.

  • MTI
MTI / Marjai János

Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár újságíróknak elmondta: az ülésen áttekintették a köznevelési fejlesztések alakulását, a több mint 80 milliárdos forrással megvalósuló EFOP-programot, a Modern városok program köznevelést érintő elemeit, amelyekre 53 milliárd forintot fordítanak. Szintén tájékoztató hangzott el a tornaterem-, tanterem- és tanuszoda-építési programról.

A helyettes államtitkár közlése szerint a 27 tagú kerekasztal januárban újra összeül, akkor határoznak a munkacsoportok megalakításáról. Kitért arra is, hogy a kerekasztalt új alapokra helyezték, és megteremtették működésének jogszabályi hátterét. 

A tárca korábbi tájékoztatása szerint a testület létszáma és a delegálási joggal rendelkezők köre is bővült, ezzel az eddiginél jelentősen több érintett vehet részt a munkában. Az eddig is résztvevő Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Köznevelési Tanács nagyobb létszámmal képviselteti magát. Új tagként kerültek be a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák, a tankerületek, a szakképzési centrumok, valamint a négy történelmi egyház. 

 A korábbiakhoz hasonlóan a testületben továbbra is jelen van a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, az önkormányzati és nemzeti önkormányzati szövetségek, valamint a szülők és a diákok képviselete is.

A kerekasztal tárgyal, a kormány meg dönt - látszatfórum lesz az új köznevelési kerekasztal?

Hosszú hónapokig tartó kormányzati ígérgetés után végül múlt pénteken, vagyis a 2016/2017-es tanév vége után egy nappal jelent meg a köznevelési kerekasztalt szabályozó kormányhatározat. A szervezet a továbbiakban Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven működik - írja a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzet azt írja, a több mint 30 fős kerekasztalnak több képviseleti oldala lesz.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.