Megdöbbentő dolog derült ki a gyerekekről, ez nem tesz jót az egészségüknek

Naponta legfeljebb 1-2 órát szabadna csak a különböző készülékek képernyői előtt tölteniük a gyerekeknek szórakozás céljából - írta friss közleményében a texasi székhelyű Amerikai Szívtársaság, rámutatva, hogy, ha a fiatalok túl sok időt töltenek képernyőnézéssel, akkor hozzászokhatnak az ülő életmódhoz, ami súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezethet.

  • MTI
Pixabay

A közleményt egy olyan szakértői testület fogalmazta meg, amely egy sor tudományos munka és bizonyíték áttekintésével készített összefoglalót a szív- és érrendszeri betegségeket, valamint az agyi érkatasztrófát érintő témában. Mind a kardiovaszkuláris megbetegedés, mind a szélütés gyakrabban fordul elő az elhízott embereknél.

Az elmúlt húsz év adatai szerint a kisgyerekek és a kamaszok ugyan egyre kevesebb televíziót néznek, azonban az olyan készülékek, mint az okostelefonok és a táblagépek szórakoztató célú használata miatt mégis több időt töltenek a képernyők előtt. A jelenlegi becslések szerint a 8 és 18 éves kor közötti fiatalok naponta több mint hét órát töltenek képernyőnézéssel.

A kutatók szerint a kisgyerekeknek és kamaszoknak naponta legfeljebb 1-2 órát szabadna csak szórakozás céljából a képernyők előtt tölteniük. "Mivel a fiatalok többsége már most jóval átlépi ezt a határt, ezért különösen fontos, hogy a szülők határozottan lépjenek fel a képernyő előtt eltölthető időt illetően, beleértve a mobiltelefonok használatát is" - húzták alá a szakértők.

Ugyanakkor hozzátették, további kutatásokra van szükség, mivel egyenlőre nem tudni, hogy a képernyőnézési szokások milyen hatással vannak hosszú távon a kisgyerekekre és a tinédzserekre.

Aki lemarad, kimarad? Furcsa kényszerbetegség terjed

Lemaradnak valamiről, kimaradnak valamiből - pszichológusok szerint tizen- és huszonévesek milliói rettegnek ettől, ezért állandó kommunikációs készültségben élnek. Milyen tünetekkel jár az elmúlt években ismertté vált FOMO-szindróma? Utánajártunk. „Lassan hajnali egy óra van, és én még mindig a mobilomon lógok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.