Naponta legfeljebb 1-2 órát szabadna csak a különböző készülékek képernyői előtt tölteniük a gyerekeknek szórakozás céljából - írta friss közleményében a texasi székhelyű Amerikai Szívtársaság, rámutatva, hogy, ha a fiatalok túl sok időt töltenek képernyőnézéssel, akkor hozzászokhatnak az ülő életmódhoz, ami súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezethet.
A közleményt egy olyan szakértői testület fogalmazta meg, amely egy sor tudományos munka és bizonyíték áttekintésével készített összefoglalót a szív- és érrendszeri betegségeket, valamint az agyi érkatasztrófát érintő témában. Mind a kardiovaszkuláris megbetegedés, mind a szélütés gyakrabban fordul elő az elhízott embereknél.
Az elmúlt húsz év adatai szerint a kisgyerekek és a kamaszok ugyan egyre kevesebb televíziót néznek, azonban az olyan készülékek, mint az okostelefonok és a táblagépek szórakoztató célú használata miatt mégis több időt töltenek a képernyők előtt. A jelenlegi becslések szerint a 8 és 18 éves kor közötti fiatalok naponta több mint hét órát töltenek képernyőnézéssel.
A kutatók szerint a kisgyerekeknek és kamaszoknak naponta legfeljebb 1-2 órát szabadna csak szórakozás céljából a képernyők előtt tölteniük. "Mivel a fiatalok többsége már most jóval átlépi ezt a határt, ezért különösen fontos, hogy a szülők határozottan lépjenek fel a képernyő előtt eltölthető időt illetően, beleértve a mobiltelefonok használatát is" - húzták alá a szakértők.
Ugyanakkor hozzátették, további kutatásokra van szükség, mivel egyenlőre nem tudni, hogy a képernyőnézési szokások milyen hatással vannak hosszú távon a kisgyerekekre és a tinédzserekre.
Aki lemarad, kimarad? Furcsa kényszerbetegség terjed
Lemaradnak valamiről, kimaradnak valamiből - pszichológusok szerint tizen- és huszonévesek milliói rettegnek ettől, ezért állandó kommunikációs készültségben élnek. Milyen tünetekkel jár az elmúlt években ismertté vált FOMO-szindróma? Utánajártunk. „Lassan hajnali egy óra van, és én még mindig a mobilomon lógok.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
