Már iskolásokat is toboroz a honvédség

A toborzás nagyon fontos feladat, nem lehet elég korán elkezdeni - emelte ki a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára az M1 aktuális csatorna műsorában.

  • Eduline
Fazekas István

Szabó István megjegyezte: különböző eszközöket állítottak csatasorba, hogy minél korábban, már iskolás korban meg tudják szólítani a honvédelem iránt érdeklődő fiatalokat. Ilyen például a katonasuli program, a kadétprogram, és ezt a célt szolgálják a honvédelmi táborok is, amelyekben az idén nyáron csaknem 1200 gyermeket táboroztat a honvédség.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az általa vezetett honvédelmi államtitkárság új szervezeti egység a HM-ben. Egy komplex, nagy területet magába foglaló államtitkárság, amelynek egyik fontos része a védelempolitikai helyettes államtitkárság, a másik pedig a humánpolitikai helyettes államtitkárság lesz - közölte. Olyan szervezeti egységek kerülnek alárendeltségébe, amelyek a Magyar Honvédség jövőjéért felelnek - tette hozzá.

Jönnek az egyetemi századok, összesen 1300 hallgatót akarnak bevonni

A Magyar Honvédség tizenhárom felsőoktatási intézményben kíván létrehozni egyetemi századot, összesen 1300 fővel. Az első önkéntes tartalékos egyetemi század a Pécsi Tudományegyetem hatvan hallgatójából alakult meg. Takács Attila dandártábornok, a MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának parancsnoka a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programra utalva kijelentette, hogy az MH-nak mintegy 20 ezer tartalékos katonára van szüksége, ezért az ország mind a 197 járásában létrehoznak egy-egy tartalékos századot.

Rengeteg gyerek szeretne katonai táborban nyaralni

Idén nyáron összesen 1200 gyermek táboroztatására különböző tematikájú - például "harcos", hadtörténeti, búvár, légierős, sport - honvédelmi táborokat szervez a 12-18 éves fiataloknak több településen a Magyar Honvédség. A Honvédelmi Minisztérium az MTI megkeresésére kifejtette: a "honvédelmi tábor" megnevezés a Magyar Honvédség levédett, más által nem használható védjegye.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.