Kiből lehet magántanuló?
Magántanuló bárki lehet – ez törvényben rögzített jog. Az esetek jelentős részében azonban nem a diákok döntenek úgy, hogy az iskola helyett otthon akarnak felkészülni a vizsgákra, hanem szakvélemény alapján kénytelenek magántanulóként folytatni a tanulmányaikat. Erre általában a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében kerül sor, de a súlyos beteg közép- és általános iskolások is rendszerint otthon tanulnak.
Ki kérvényezheti a magántanulói státuszt, és ki dönt róla?
A szülő kérelme alapján az intézményvezető dönt, de ha úgy látja, hogy a magántanulói státusz tanulmányi szempontból hátrányos helyzetbe hozná a diákot, szakvéleményt kér a lakóhely szerint illetékes gyermekjóléti szolgálattól. Amennyiben akár a gyermekjóléti szolgálat, akár a gyámhatóság, akár maga az igazgató úgy értékeli a helyzetet, hogy ennek a veszélye fennáll, a lakóhely szerint illetékes jegyző dönt.
A magántanulóknak is van hallgatói jogviszonya?
A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll.
Hogyan kap jegyeket, aki magántanuló?
A szülői döntés alapján magántanulói státuszba kerülő diákok felkészüléséről a szülőknek kell gondoskodniuk. A magántanulóknak félévkor és év végén osztályozóvizsgát kell tenniük a tantárgyakból, alapesetben abban az iskolában, ahová korábban jártak – de kérhetnek független vizsgabizottságot is.
A szakvélemény alapján magántanulóvá váló diákok felkészítéséről ezzel szemben az iskola vagy valamilyen felkészítő intézmény gondoskodik.
Magántanulóknak is kell órára járnia?
Nem. Akiből magántanuló lesz, azt az iskolaigazgató automatikusan, mérlegelés nélkül köteles felmenteni minden óra látogatása alól. Az iskolából azonban nem tilthatják ki, vagyis – elvileg – bejárhat az órákra.
A magántanulók után is jár családi pótlék és tankönyvtámogatás?
A magántanulói jogviszonynak semmilyen külön költsége nincs, sőt a magántanulót ugyanolyan juttatások illetik meg, mint azokat, akik iskolába járnak, legyen szó akár a családi pótlékról, akár a tankönyvtámogatásról.
Kevés magyar állampolgár tanul a határon túli egyetemek és főiskolák magyar nyelvű képzésein, míg a hazai felsőoktatási intézmények sok határon túli magyar hallgatót "szívnak el" a helyi egyetemek elől. Összesen 17 határon túli intézmény indít rendszeresen magyar nyelvű képzéseket, melyek jellemzően a helyi magyar kisebbség továbbtanulási igényeinek lefedésére törekednek, ám nyitottak az anyaországból származó hallgatók előtt is - főleg az európai uniós tagságot élvező országokban, írja a Magyar Nemzet.
