Megalázó fizetéssel szúrják ki a közoktatásban dolgozók szemét

Egyre nagyobb a feszültség az iskolákban és egyetemeken. Az ELTE-BTK oktatói a megalázó bérek miatt írtak nyílt levelet, a közoktatásban dolgozó tanárok pedig már a sztrájkot fontolgatják. Hozzájuk csatlakoznának a nevelést-oktatást segítők, akiknek csak látszólagosan emelték a fizetésüket – volt, akinek csak bruttó 775 forinttal.

  • Eduline
MTI / Földi Imre

Egyre nagyobb a felbolydulás az egyetemi oktatók és a tanárok bérét illetően, a közoktatásban végbemenő változások, a méltatlan körülmények miatt pedig már sztrájkot fontolgatnak a pedagógusok. A Hívatlanul csoport felmérése szerint a sztrájkot a kérdőívet kitöltők 99 százaléka támogatná.

A tanárok mellett azonban a közoktatásban dolgozó nem pedagógusokra is figyelni kellene – tehát azokra, akik a nevelést-oktatást segítik például a rendszergazdák, könyvtárosok -, valamint a középvégzettségű szakoktatókra, akik szintén nem tartják igazságosnak, hogy a fizetésük nem nőtt. Sőt, lényegét tekintve csökkent.

Ahogy egyikőjük fogalmazott, ők is a központosítás áldozatai és már 8 éve nem emelték a közalkalmazotti bértáblát. 2008-ban a fizetéseket átlag 5 százalékkal emelték, ami azt jelentette, hogy az emelés 5-10 százalék között volt a tábla alsó és felső részén, a középső rétegnek viszont csak 1-1,5 százalék jutott, bruttó 3 ezer forint pedig nem igazán számít emelésnek. Egy szakoktató tavaly mindössze bruttó 755 forintos emelést kapott. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor elvették a cafeteriát, ami 15-25 ezer forintos kiesést jelentett.

Több iskolában dolgozó elmondta, ha csak a minimálbér emelését nézik 2008 óta, akkor is minimum 40 ezer forinttal kellene emelni a sávokat. A fizetésük ugyanis reálértéken csökkent és sokan már a nyugdíjuk miatt aggódnak.

Szerintük a kormánynak nem újabb stadionokat kellene építeni, hanem az oktatásban dolgozók bérét kellene rendbe tenni. Úgy vélik, megalázó, ahogy a kormány bánik velük, az aránytalanság pedig kifejezetten bántja őket.

A bértábla rendezésére mindenképp szükség lenne véleményük szerint, mert így előfordul, hogy egy 40 éve dolgozó kolléga ugyanannyit kap, mint egy pályakezdő. Emellett az osztályfőnöki pótlékot is a bértábla alapján fizetik, ami több ezer forinttal kevesebb egy középvégzettségű szakoktatónak a felsőfokú végzettségűek pótlékánál.

Az államtitkárság azzal próbálta elintézni a problémát, hogy a Klik alá tartozóknak egyszeri 50 ezer forintos cafeteriát adott. A közalkalmazotti fizetések emelésére pedig a jövő évi büdzsében sem szerepel.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.