Megalázó fizetéssel szúrják ki a közoktatásban dolgozók szemét

Egyre nagyobb a feszültség az iskolákban és egyetemeken. Az ELTE-BTK oktatói a megalázó bérek miatt írtak nyílt levelet, a közoktatásban dolgozó tanárok pedig már a sztrájkot fontolgatják. Hozzájuk csatlakoznának a nevelést-oktatást segítők, akiknek csak látszólagosan emelték a fizetésüket – volt, akinek csak bruttó 775 forinttal.

  • Eduline
MTI / Földi Imre

Egyre nagyobb a felbolydulás az egyetemi oktatók és a tanárok bérét illetően, a közoktatásban végbemenő változások, a méltatlan körülmények miatt pedig már sztrájkot fontolgatnak a pedagógusok. A Hívatlanul csoport felmérése szerint a sztrájkot a kérdőívet kitöltők 99 százaléka támogatná.

A tanárok mellett azonban a közoktatásban dolgozó nem pedagógusokra is figyelni kellene – tehát azokra, akik a nevelést-oktatást segítik például a rendszergazdák, könyvtárosok -, valamint a középvégzettségű szakoktatókra, akik szintén nem tartják igazságosnak, hogy a fizetésük nem nőtt. Sőt, lényegét tekintve csökkent.

Ezeket is el kell olvasni

Megalázó helyzetbe hozta a kormány az egyetemi oktatókat

Kipakolt egy tanár: hányást takaríttatnak velük az iskolákban

Sokan már a diplomaszerzés előtt megbánják, hogy tanárnak álltak

Tűzifa vagy ajándék? Nehéz helyzetbe került a tanár karácsony előtt

Ahogy egyikőjük fogalmazott, ők is a központosítás áldozatai és már 8 éve nem emelték a közalkalmazotti bértáblát. 2008-ban a fizetéseket átlag 5 százalékkal emelték, ami azt jelentette, hogy az emelés 5-10 százalék között volt a tábla alsó és felső részén, a középső rétegnek viszont csak 1-1,5 százalék jutott, bruttó 3 ezer forint pedig nem igazán számít emelésnek. Egy szakoktató tavaly mindössze bruttó 755 forintos emelést kapott. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor elvették a cafeteriát, ami 15-25 ezer forintos kiesést jelentett.

Több iskolában dolgozó elmondta, ha csak a minimálbér emelését nézik 2008 óta, akkor is minimum 40 ezer forinttal kellene emelni a sávokat. A fizetésük ugyanis reálértéken csökkent és sokan már a nyugdíjuk miatt aggódnak.

Szerintük a kormánynak nem újabb stadionokat kellene építeni, hanem az oktatásban dolgozók bérét kellene rendbe tenni. Úgy vélik, megalázó, ahogy a kormány bánik velük, az aránytalanság pedig kifejezetten bántja őket.

A bértábla rendezésére mindenképp szükség lenne véleményük szerint, mert így előfordul, hogy egy 40 éve dolgozó kolléga ugyanannyit kap, mint egy pályakezdő. Emellett az osztályfőnöki pótlékot is a bértábla alapján fizetik, ami több ezer forinttal kevesebb egy középvégzettségű szakoktatónak a felsőfokú végzettségűek pótlékánál.

Az államtitkárság azzal próbálta elintézni a problémát, hogy a Klik alá tartozóknak egyszeri 50 ezer forintos cafeteriát adott. A közalkalmazotti fizetések emelésére pedig a jövő évi büdzsében sem szerepel.

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.