Megalázó fizetéssel szúrják ki a közoktatásban dolgozók szemét

Egyre nagyobb a feszültség az iskolákban és egyetemeken. Az ELTE-BTK oktatói a megalázó bérek miatt írtak nyílt levelet, a közoktatásban dolgozó tanárok pedig már a sztrájkot fontolgatják. Hozzájuk csatlakoznának a nevelést-oktatást segítők, akiknek csak látszólagosan emelték a fizetésüket – volt, akinek csak bruttó 775 forinttal.

  • Eduline
MTI / Földi Imre

Egyre nagyobb a felbolydulás az egyetemi oktatók és a tanárok bérét illetően, a közoktatásban végbemenő változások, a méltatlan körülmények miatt pedig már sztrájkot fontolgatnak a pedagógusok. A Hívatlanul csoport felmérése szerint a sztrájkot a kérdőívet kitöltők 99 százaléka támogatná.

A tanárok mellett azonban a közoktatásban dolgozó nem pedagógusokra is figyelni kellene – tehát azokra, akik a nevelést-oktatást segítik például a rendszergazdák, könyvtárosok -, valamint a középvégzettségű szakoktatókra, akik szintén nem tartják igazságosnak, hogy a fizetésük nem nőtt. Sőt, lényegét tekintve csökkent.

Ezeket is el kell olvasni

Megalázó helyzetbe hozta a kormány az egyetemi oktatókat

Kipakolt egy tanár: hányást takaríttatnak velük az iskolákban

Sokan már a diplomaszerzés előtt megbánják, hogy tanárnak álltak

Tűzifa vagy ajándék? Nehéz helyzetbe került a tanár karácsony előtt

Ahogy egyikőjük fogalmazott, ők is a központosítás áldozatai és már 8 éve nem emelték a közalkalmazotti bértáblát. 2008-ban a fizetéseket átlag 5 százalékkal emelték, ami azt jelentette, hogy az emelés 5-10 százalék között volt a tábla alsó és felső részén, a középső rétegnek viszont csak 1-1,5 százalék jutott, bruttó 3 ezer forint pedig nem igazán számít emelésnek. Egy szakoktató tavaly mindössze bruttó 755 forintos emelést kapott. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor elvették a cafeteriát, ami 15-25 ezer forintos kiesést jelentett.

Több iskolában dolgozó elmondta, ha csak a minimálbér emelését nézik 2008 óta, akkor is minimum 40 ezer forinttal kellene emelni a sávokat. A fizetésük ugyanis reálértéken csökkent és sokan már a nyugdíjuk miatt aggódnak.

Szerintük a kormánynak nem újabb stadionokat kellene építeni, hanem az oktatásban dolgozók bérét kellene rendbe tenni. Úgy vélik, megalázó, ahogy a kormány bánik velük, az aránytalanság pedig kifejezetten bántja őket.

A bértábla rendezésére mindenképp szükség lenne véleményük szerint, mert így előfordul, hogy egy 40 éve dolgozó kolléga ugyanannyit kap, mint egy pályakezdő. Emellett az osztályfőnöki pótlékot is a bértábla alapján fizetik, ami több ezer forinttal kevesebb egy középvégzettségű szakoktatónak a felsőfokú végzettségűek pótlékánál.

Az államtitkárság azzal próbálta elintézni a problémát, hogy a Klik alá tartozóknak egyszeri 50 ezer forintos cafeteriát adott. A közalkalmazotti fizetések emelésére pedig a jövő évi büdzsében sem szerepel.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?