Mitől függ, kit vesznek fel gimnáziumba vagy szakgimnáziumba?

Milyenek a pontszámítási szabályok a középiskolai felvételin? Itt találjátok a legfontosabb információkat.

  • Eduline

A szakgimnáziumok és gimnáziumok háromféle pontszámítási módszert alkalmazhatnak. Vagy kizárólag az általános iskolai jegyeket, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli és a szóbeli felvételi pontszámát veszik figyelembe.

Általános iskolai jegyek

Arról is a középfokú iskolák dönthetnek, hogy milyen tantárgyak osztályzatait veszik figyelembe. A tanulmányi eredmények közül az év végi és a félévi jegyeket is beszámíthatják, a magatartás és a szorgalom értékelését azonban nem vehetik figyelembe.

Írásbeli és szóbeli felvételi

A magyar- és matematikavizsga eredménye az összpontszám legalább 50 százalékát, a szóbeli (ha az iskola azt is tart) eredménye az összpontszám legfeljebb 25 százalékát határozza meg.Megvan, mikor kell vizsgázniuk a középiskolába jelentkező diákoknak

Alkalmassági vizsgák

A művészeti és sportiskolák egyéb − például sportegészségügyi, fizikai képességfelmérési, alkalmassági − vizsgákat is tarhatnak. A diákok megfelelt/nem felelt meg értékelést kaphatnak, a részletes értékelést az intézmények a jelentkezők rangsorolásához azonban nem használhatják fel.

Ilyen lesz az idei középiskolai felvételi: a legfontosabb dátumok és határidők
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.